I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1915

I. Az északkeleti Kárpátok a magyar történelemben

”

16

is imponáló hatalmat szerzett a magyarságnak.23) Igaz, hogy e hatalom épúgy nem élte túl alkotóját, mint Mátyásé. Azonfelül már Nagy Lajos uralma idején feltűnik déli határunkon az az egyre sötétedő felhő, melyből százados pusztulást okozó vihar zúdult földünkre. Már a 15. században a nemzetnek minden erejét a déli határon kell összpontosítania, a 16. században pedig az ország belsejében folyik a küzdelem a törökökkel. Önvédelmi harcról van szó, miközben a külpolitikai helyzet gyökeresen megváltozott. Hazánk két ellenséges nagyhatalom, a Habsburgok és a törökök mérkőzésének ütköző területe lett. A török időkben az északkeleti határok jelentősége és történeti szerepe természetesen háttérbe szorult.

De az Árpádok imperializmusa mégsem tűnik el nyom nélkül történetünkben. Szerényebb keretek között az erdélyi fejedelmekben kereshetjük utódjaikat. Az északkeleti vármegyék története egyébként is szorosan összefonódik velük. Mármaros 1733-ig az Erdélyhez tartozó Pártáimnak volt része, míg Bocskay idejében Bereg, Ugocsa és Szatmár, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György alatt pedig Abauj és Zemplén is az erdélyi fejedelem birtokában voltak. Időnként jelentékeny hatalom egyesült kezökben, mely módot adott arra, hogy merészebb politikával a nagy nemzeti királyok emlékét újítsák fel. Ha Bethlen Gábort Mátyáshoz lehet hasonlítani, viszont előde. Báthory István, kit a lengyelek 1575-ben királyukká választottak, Nagy Lajos korát idézi vissza.24'1

23) Mátyás idejében a magyar királyságnak voltaképpen nincs igazi tengerpartja: a most ,,magyar-liorvát tengerpart“ néven ismeretes vonalat az előtte fekvő, velencei uralom alatt állő szigetek torlaszolták el. De Mátyás kétségkívül gondolt arra, amit Nagy Lajos elért, kinek Velencén aratott győzelme — hogy e ritkán méltányolt mozzanatot itt kiemeljük — a Habsburgok sorséra is nem is kis hatással volt. Azonnal látjuk ezt, mihelyt egymás mellé állítjuk azt a két dátumot, hogy a turini béke 1381-ben jött létre, Triesztnek a Habsburgokhoz való csatlakozása pedig 4382-ben történt. A Habsburgok csak a 14. század második felében kezdenek a tenger felé terjeszkedni. amit a partvidékek tüstént felhasználni igyekeznek a Velencétől való elszakadásra. Trieszt már 1368-ban megkísérli ezt, de csak a mondott évben sikerül a dolog, amit nyilván Velence legyőzése tett lehetővé. Joggal állíthatjuk ezt az összefüggést az 1278-i és 1741-i fegyvertények mellé.

24) Ezúttal is rokoni összeköttetések készítették elő a magyar fejedelem lengyel trónra jutását. Nem ugyan Báthory István, de előde, János Zsigmond, anyai ágon a Jagello-házből származott s ha nagybátyja, Zsigmond Ágost, az utolsó Jagelló, egy évvel túl nem éli (1572), bizonnyal őt választják meg a lengyelek. A két család majdnem egyidőben tűnik le a történelem színpadáról. Első rokoni összeköttetésük Zsigmond lengyel királynak (1506—1548) Szapolyai János nővérével, Borbálával kötött házassága. Szapolyai János a Ferdinánddal vívott első hadjárat kudarca után 1528 tavaszán lengyel földre menekült s majdnem egy évig élt Tarnovban, abban a városban, melyet most a gorliee-tarnovi áttörés világhírre emelt. Oldalánál találjuk hű politikai ágensét, Fráter Györgyöt, ki Tarnovból járt be Magyarországba a János- párti mozgalmat éleszteni. (Horváth Mihály, Fráter György élete. Pest, 1872. 11—12.)