I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1914

XII. Adatok az intézet történetéhez

lett őket. küldeni, a tanítást határozatlan időre elhalasztani. Azon nehéz kérdés előtt állottunk, hol helyezzük el nagyszámú tanuló ifjúságunkat, mely épen nagy számánál fogva a budai testvérintézetek egyikében sem volt elhelyezhető. A tanker, kir. főigazgató úr utasítása szerint a minisztérium megbízásából fordultunk mélts. Kanter Károly c. püspök, udv. apátplébános úrhoz, mint a II. kér. érseki kath. főgimnázium elnökéhez, ki legnagyobb készséggel rendelkezésünkre bocsátotta az említett intézet helyiségeit délutáni tanításra és a nem kevés.bbé előzékeny igazgatóval, Simon Károly úrral köny- nyen történt a megállapodás, hogy nyolc osztályunkat (I—IV. a. b.) az ő intézetében (Heltai-u.) helyezzük el, de csak okt. 2.-ától, az ott folyamatban levő egyes építési munkák miatt. A többi osztályunkkal pedig szept. 23.-tól kezdve megkísérlettük a tanítást a szertárainkkal kapcsolatos előadó termekben, délelőtti és délutáni időben. A dolog bajosan ment. Szept. 28.-án meglátogatott a tanker, kir. főigazgató úr és személyesen győződött meg arról, hogy ilyen környezetben, amilyent nálunk látott, tanítani és nevelni nem lehet. Keresni kellett más hajlékot felsőbb osztályaink számára és a tanker, főigazgató úr közvetítésével nyertünk a II. kér. kir. egyet. kath. főgimnáziumban (Ilcna-u.), melyben Szölgyémy Ferenc igazgató úr baráti előzékenységgel fogadott. Okt. 13.-tól kezdve a tanítást már ott folytattuk, saját épületünkben pedig, hogy minél jobban elősegíthessük a mindnyájunkat védő -katonaság céljait, a tantermeken felül minden, csak valamikép nélkülözhető helyiséget engedtünk át, a parancsnok rendelkezésére bocsátottuk az igazgatói előszobát a telefonnal és fogadó szobánkat is, úgy hogy a katonaság lehetőleg kényelmes hajlékot nyert a végső szükség fennforgó esetében. A helyzet tehát most úgy alakult ki. hogy VIII. osztályunk, melyre, tekintettel az érettségi vizsgálatra, legnagyobb gondosságot kellett fordítanunk, délelőtti tanítást kapott teljes (50 p.) tanórákban az Ilona-u. gimnáziumban, ugyanoda helyeztetett a felsőbb osztályok görögpótló tanulóinak rajzoktatása délelőtti órákra a délutáni elégtelen világítás miatt; az A"—Ali. a) b) osztályok ugyanott délutáni oktatást kaptak 40 perces tanórákkal 3—7-ig, hasonlóképen a IAA a) b) osztály is, melyet célszerűségi okokból oda helyeztünk át, az I—III. a) b) osztályok pedig az érseki főgimnáziumban szintén délutáni időben 3—7-ig és 40 perces órákban (a rendes 50 perces órák helyett). A tornatanítás helyiség híján szünetelt és csak tavasszal részesülhettek abban az alsóbb osztályú tanulók, a Heltai-u. gimnáziumban akkor használhatóvá lett tornateremben; a tornatanító gyakran kivezette őket játszani a közelben levő Alarczibányi-térre. Ilyen viszonyok közt maradtunk azután, felosztva térben és időben, a tanítás befejezéséig. Egy ideig remélhettük, hogy a végső szükség ezen állapota természeténél fogva csak ideiglenes lehet, amennyiben a miniszterelnök úr kezdeményezésére a vall. és közokt. minisztérium 4748. ein. sz. rendeletével utasította a közigazgatási hatóságokat, hogy az iskolai épületeket csak végső szükség esetén vonják el eredeti rendeltetésüktől és a tanítás zavartalan munkájához fűződő nagy érdekek szem előtt tartassanak. De a szföv. hatóság a végső szükséget, amint kitűnt, állandó állapotnak tekintette és évközben sem állott módjában azon változtatni.

A tanítás menetét megzavarták azonfelül az évközben történt behívások, melyekből kifolyólag katonai szolgálatra bevonultak: Schidella István tanár februárban, Bujdosó József tanár márciusban, Barbier Péter tanár febr. 9.-étöl márc. végéig szolgálatot teljesített a honvédelmi minisztériumban: ezzel jártak természetesen újabb meg újabb órarendváltozások, melyeknél mindig