I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1914

II. Római irodalomtörténeti adatok értékesítése Horatius olvasásánál

10

gyöngeségekre. Ezek okozzák mindama bajokat, melyek miatt igazságtalanul panaszkodnak az emberek.

A régi római költők közül a száz évvel előbb élt Lucilius kétségkívül már korán nagyon foglalkoztatta Horatiusi; vonzotta Horatiust Luciliushoz az utóbbinak éles szeme az emberi gyöngeségek iránt, modora, hogyan teszi e gyengeségeket nevetségessé, szellemessége és széles tudása; de viszont nem tetszett Horatiusnak Lucilius felületessége és gondatlansága, amelyet mind verselésében, mind előadásában Horatius nem tud eléggé korholni és kifogásolni. Alig képzelhető nagyobb ellentét, mint amilyen van e tekintetben Horatius és Lucilius között. Horatius tulon túl gondos és lelkiismeretes verseinek kisimításában és kifejezéseinek megválogatásában ; barátainak azt ajánlja, hogy ne adják ki kezükből kézirataikat elhamarkodva (nonum prematur in annum); Lucilius pedig épen arra büszke, hogy akár kétszáz verset is megír féllábon állva.

Nem szándékom e helyen Horatius életrajzát tovább folytatni, beleállítva ezen életet azokba a külső körülményekbe, amelyeket tanulóink vagy már ismernek vagy Horatius olvasása közben megismernek. En csupán kisérletképen kívántam bemutatni, mikép lehet életet önteni azokba a száraz életrajzi adatokba, amelyeket tanulóink Horatius olvas- tatása előtt rendesen megtanulnak, és miképen lehet e közben a már régebben tanult és olvasott ismereteket ismételni és kiegészíteni.

Csak még arra nézve szeretnék egynéhány megjegyzést tenni, milyen egymásutánban olvastassuk Horatius költeményeit. Nem tartom helyesnek az utasításokban leginkább ajánlott ama eljárást, hogy sorra vegyük egymásután azokat a költeményeket, amelyek világot vetnek a költő életviszonyaira, amelyekben tehát szó van atyjáról, neveltetéséről, katonáskodásáról, Maecenasszal való ismerettségéről stb. Ne álljanak Horatius költeményei úgy a tanulónak szeme előtt, mintha azok egyebek se lennének, mint egy életrajz egyes mozzanatainak illusztrációi. Hasonlóképen ne legyen a költemények kiválasztásánál a vezető szempont a versmérték. A vezető szempont nem lehet nézetem szerint más, mint a költő természetes fejlődése, evolúciója. így tehát a költeményeket lehetőleg azok létrejöttének időrendjében kellene olvastatni. Az egyes könyvek létrejöttének idejét nagyjában ismerjük; amennyiben egyes költemények létrejöttének ideje nem állapítható meg, olvassuk ezeket a költeményeket azoknak kapcsán, amelyekhez tartalmuk vagy hangjuk szerint leginkább tartoznak. Első költeményei voltak a támadó epodusok és a satirák, következtek a formaszépségük által kiváló és mintaszerű ódák, amelyekre a költő maga is nagyon büszke volt. Ezután következnek a levelek és az ódák negyedik könyve, végül azok a költemények, melyek a költőt már nyugodt filozófusnak és tanítónak mutatják, aki a költői alakot