I. kerületi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1913

I. A bécsi középiskolák

30 fel maga mellett, amely az országos versenyeken is dicsőséget szer­zett intézetünknek. 1909-ben megalapította az intézeti Gyorsíró­kört, amelynek működéséről ezen értesítő más helyén számolunk be. Nagy szeretettel és buzgalommal foglalkozott a tanulók mű­vészeti képzésével, úgy bogy Láng Nándor eltávozása után szakis­merete és lelkesedése őt tette legalkalmasabbá a művészeti szertár gondozására. Az utolsó években sokat és eredményesen foglalkozott azzal a kérdéssel, miképen leket a képvetítéseket az irodalmi tanítás és neve­lés céljaira felhasználni. Baráti beszélgetéseiben néha elárulta a jövőre alkotott ter­veit. Egy-két év múlva nyűgalomba kivánt vonulni, hogy minden idejét a mesének, a mesemondásnak, a mesét hallgató gyermeknek szentelhesse. Ezek körében érezte most magát legboldogabbnak, ő, akitől a sors a családi élet melegét megtagadta^ A kérlelhetetlen halál nem engedte, hogy tervei megvalósul­janak. Február 27-én délután kísértük kedves társunkat az utolsó pihenés helyére. A farkasréti temető halottas házában Kiss Arnold főrabbi búcsúztatta el Perényi Adolfot költői ihlettséggel mondott beszédben. A főgimnázium tanári kara nevében dr. Lasz Samu mondott a sírnál beszédet. A tanulók nevében Koch Aurél VII. osz­tályos tanuló búcsúzott el szeretett tanáruktól. Az intézeti Marko- vits-kör megalapítása körül szerzett érdemeket a kör elnöke, Kul­csár Ferenc VEIL oszt. tanuló méltatta. Az Országos Magyar Gyorsíró Egyesület, a volt tanítványok, a temesvári főreáliskola, s a volt iskolatársak szövetsége, a Gyakorló Gyorsírók nevében búcsúzét mondottak dr. Lengi János, az 0. M. Gy. E. alelnöke, Laky Mátyás ny. igazgató, Schwarz Károly joghallgató és Bálint Antal. Azzal a szeretettel, amellyel boldogult kartársunk, rokonai­hoz, barátaihoz, tanítványaihoz vonzódott, örök emléket állított mindnyájunk szívében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom