Budapest - Ráday Mihály emlékszám (2021. november)
Buza Péter: Gyógyítható az állatorvosi ló?
RÁDAY MIHÁLY 1942-2021 27 eredeti állapotában építsük fel a Czebe-féle házat, amelyben állandó helytörténeti kiállítás nyílik.” Április 14-én jelent meg a Magyar Nemzetben Mendele Ferencnek az OMF igazgatójának levele: „Az Országos Műemléki Felügyelőség- mint annak már számos ízben hangot adott -, súlyt helyez a mezőtúri Kossuth-ház megmaradására, helyreállítására (...) az épületet visszaveszi a műemlékjegyzékbe (ti. a hatvanas években alaposan szűkítették a védelemben részesülő épületek körét, akkor vették le a listárói a mezőtúri házat. - B.P.). Díjtalanul elkészíti a helyreállítás terveit, és kész kivenni részét a helyreállítás költségeiből is.” Éppen egy héttel később, április 21-én jelent meg Vita egy öreg házról címmel a Magyar Hírlap riportja, D. Kiss János tollából. Az épület lebontását szorgalmazza. „Utam végén Papp János tanácselnökkel találkoztam. Csendesen háborog: - Ebben a városban soha senki úgy a műemlékeket, a várost gazdagító építészeti értékeket nem becsülte, mint a mai városvezetés. (...) Barbárok vagyunk csakugyan? Mert meg kell válnunk egy öreg háztól, ami a kórházépítés útjában van? Messziről, azt mondom, könnyű minket hagyomány tiszteletre okítgatni!” Ráday a Városvédőbeszédekben - beidézve D. Kiss riportját - lábjegyzeteli Papp öndicséretét: „tanácselnökségének idején bontották le a város patinás gőzfürdőjét. Az ő idejében minősítették át az ország legrégebbi gimnáziumát (amelyet történetesen Mezőtúron alapítottak) szakmunkásképzővé.” Április 27-én Mihállyal együtt beültünk a Nemzet szolgálati gépjárművébe - ha jól emlékszem kopott, öreg, természetesen fekete Volgába -, s elindultunk Mezőtúrra. Riportomat lapomban Mezőtúr messze van címmel 1987. május 18- án publikáltam. Nem. Nem! Soha! Az első, már említett, a kezdetet jelentő olvasói levél 1987. január 13-án jelent meg a Kossuth-ház ügyében. Kun Zsig mond a néhány éve megszűnt alma mater öregdiákjai nevében fogalmazta sorait. Ott jártunkkor tőle magától hallottam, hogy okvetetlenkedéséért illetékes helyen díszsírhelyet ajánlottak fel neki meg minden levelezgető társának. Gondolom, az agyonütés utánra. Kun elárulja, a Kossuth-ház egykor a lefokozott református gimnázium udvarán állt - csak a közelmúltban csatolták a területet s az épületet a kórházhoz. 1797- ben már biztosan állt, a város jeles polgáraié, a Czebe családé volt. 1849-ben Kossuth kétszer is megszállt itt - ezt a tényt a falán emléktábla hirdeti (a gimnázium Az emléktáblát a Református Gimnázium diákjai állították öregdiákjai állíttatták). A kórház a nemes arányú, klasszicista kúria helyén, azt lebontva egy ötvenágyas elfekvőt építtetne. Vajai Tamás, a Közti tervezője kapta a megbízást, hogy készítse elő a műveletet. Elmondta, úgy informálták: tanácsi döntés, hogy a házat lebontják. Utóbb a mezőtúri tanácselnök-helyettesek egyike felkereste, és azt kérdezte, meg lehetne-e mégis oldani a dolgot úgy, hogy a kúria megmaradjon. Újra megvizsgálták a helyzetet, és arra a megállapításra jutottak, hogy ez nem zavarná a rekonstrukciót. Sőt! Fennmaradása esztétikailag és funkcionálisan is jót tenne a beruházásnak. 1986 szeptemberében küldték el módosító javaslatukat a Szolnok Megyei Tanácshoz. A tanácsházán beszélgettünk - már előbb csatlakozott hozzánk (Rádayhoz és Papphoz) dr. Patkós István, a városban működő mezőgazdasági főiskolai kar főigazgatója, hogy leüljünk a kórházigazgató szobájában. Részt vett volna a diskurzusban a kórház gazdasági igazgatója is, de a tanácselnök elvtárs még az udvaron elhessentette. Ezt Ráday vette észre, s írta le a Kossuth-ház üggyel foglalkozó összeállítása egyik lábjegy