Budapest, 2020. (43. évfolyam)
11. szám, november - Zsigmond Gábor: ÉVFORDULÓ - Nagy ugrás Rákosmezőn
BUDA PEST 20 20 / 11 20évforduló Sokan úgy tudják, hogy ez volt az első ejtőernyős ugrás Buda pesten, és könnyen lehet, hogy így is van. Ám sajnos ezek az ugrások alig dokumentáltak, így utólag nehéz megállapítani, hogy kié is és mikori ez a furcsa elsőség. Egyébként Kovács Endre már hatodik alkalommal ugrott, igaz a legnagyobb magassága korábban hatszáz méter volt. De ami ennél is fontosabb: úgy tudjuk, egyik sem Budapest területén történt. Az említett 1920. november 7-i rákosmezei repülőnapon a negyedórás utasrepüléseket vezető Hefty Ernő is ugrott már ejtőernyővel a világháború alatt az olasz fronton ötezer méter magasból, amikor egy ellenséges gép lelőtte. Szóval ejtőernyős ugrásokban már volt tapasztalat, de budapesti repülőnapon minden valószínűség szerint Kovács ugrott először. Miért fontos mégis mindez? Mert éppen ekkoriban – száz évvel ezelőtt – az elveszített világháború árnyékában és a békeszerződések rendszerének szorításában kellett volna kibontakoznia a nemzetközi légiforgalomnak. A háború előtt még csak épphogy megjelent a modern repülés. Louis Blériot 1909 októberében – Bécset megelőzve, a Magyar Aero Szövetség meghívására – néhány hónappal a La Manche átrepülése után már Budapesten járt. Budapesti bemutatója az első hazai repülőnap volt, melyet továbbiak követtek, a háború alatt főleg katonai színezettel. 1909 egyébként a magyar repülés bölcsőjeként is emlegetett rákosmezei repülőtér kiépítésének a kezdete. A mai Örs vezér tere és Éles sarok környékén eredetileg lovassági gyakorlótér volt, de 1909-ben az első hangár felépítésével itt kezdődtek meg a magyar aviatikusok legelső kísérletei. A következő évben már nemzetközi repülőversenyt tartottak, és Rákosmező adott otthont a híres Szent István napi nemzeti repülőversenynek is. A háború utáni első nagyszabású repülőnapot a Magyar Aero Szövetség és a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság 1920 november első vasárnapjára szervezte meg. A mutatványokkal egybekötött rákosmezei repülőnapot mai szóval inkább családi napnak nevezhetnénk, megszervezésével pedig valójában annak akarták hírét vinni, hogy elindították az első levél- és csomagszállító légipostajáratot Győr és Pápa érintésével Szombathelyre. A járat érdekessége az volt, hogy a gép nem szállt le, hanem ejtőernyővel dobta le a küldeményeket. Nos, talán ezt kívánták illusztrálni a program keretében sokkal látványosabban Kovács Endrével. Az esemény jelentőségét egyébként jól mutatja, hogy védnökei Horthy Miklós kormányzó és József főherceg voltak. A program szerint a rendező szervezetek vezetőinek megnyitórepülése után vakmerő műrepülések következtek, majd látványos rajrepülésre került sor. A nap legnagyobb szenzációjának Kovács ejtőernyős ugrását szánták. Az ő gépét Kern Dezső vezette, aki egyébként két és fél évvel később a Gellért Szálló előtti hidroplánok egyik pilótája is lett. A programot két repülőgép álviadala, egy csoportrepülés, majd a tisztelgő elvonulás zárta. Az esemény délelőtt 10:15-kor kezdődött, és 12:30-kor fejezték be. A beszámolók szerint a kormányzó pontosan 10 órakor érkezett meg, és családjával nézte végig az eseményt. József főherceg is Auguszta hercegasszonnyal és József Ferenc herceggel foglalt helyet a tribünön. Természete sen egy ilyen eseményen jelen volt Teleki Pál miniszterelnök, Sréter Nagy ugrás Rákosmezőn „Ugrás kétezer méter magasságból. A Magyar Aero szövetség és a Magyar Aeroforgalmi Rt. vasárnap délelőtt Rákos széles terén tartotta meg érdeklődéssel várt repülő versenyét. Kellemes, szép őszi idő kedvezett a versenynek. Mintegy 15–20.000 ember nézte végig a gyönyörű pilótamutatványokat, melyek közül a legizgatóbb Kovács Endrének 2000 méter magasságból való leugrása volt” – adta hírül a nagy eseményt a Nemzeti Újság 1920. november 9-én.
