Budapest, 2020. (43. évfolyam)
1. szám, január - KULTAJÁNLÓ - könyv, kiállítás
BUDA PEST 20 20 / 01 28 Fától fáig Budapesten Viczián Zsófia: Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem Látóhatár Kiadó 2019 • 320 oldal • 4450 Ft ¤Abból, hogy valaki Pécsett diplomázik magyar–néprajz szakon, majd hozzávesz még egy kis kulturális antropológiát is, aztán az ELTE Atelier társadalomtörténeti doktori iskolájában egyebek közt a családi emlékezet kérdéseit kutatja, társadalomismeretet tanít egy református középiskolában, mindezek és saját népes famíliája működtetése mellett pedig újságírással foglalkozik, sok minden következhetne, de a legkevésbé egy olyan fatörténeti képeskönyvet borítékolnánk, amelyhez személyesen kell végigjárni lényegében egész Budapestet. Márpedig ez történt: a 23 kerületből (plusz a Margitsziget) csak kettő maradt ki. Viczián Zsófia a PestBuda internetes portál munkatársaként kezdte írni azt a cikksorozatot, amelynek darabjai végül gyönyörű kötetté álltak ösz sze (mondjunk is nyomban köszönetet tervezőjének, Csillag István nak). Több éves kutatómunka, számtalan családi kirándulás öltött benne testet: a szerző négy gyereke eleinte berzenkedett, hogy „már megint megyünk fákat nézni”, de hamar rájöttek, mekkora buli. Mert könnyű azokkal, amelyek közterületen állnak, de a csöndes budai kertek egyik-másik öreg lakója az utcáról alig látszik, és olyanok is vannak, amelyekért át kell mászni valami korhadt kerítésen vagy engedéllyel bejutni a hét lakat alatt őrzött természetvédelmi területre. 51 fejezet, ugyanennyi kaland az olvasónak is, aki a fák – és néhány más érdekes, értékes növény vagy növénytársulás – történetének ürügyén kap egy komplett várostörténetet a török időktől máig, benne ismert és kevéssé ismert szereplőkkel. Ez utóbbiak között ott vannak Pest-Buda és Budapest nagy kertészei, akiknek a neve nagyon méltánytalanul szokott elsikkadni például az építészeké vagy a városatyáké mellett. Bukkanhatunk régi ismerősökre, ám amelyeknek az élettörténetéről fogalmunk se volt, álmélkodhatunk, hogy jé, milyen tiszteletreméltó matuzsálem árnyékolja be valamelyik közeli szomszédunk kertjét, vagy már most, a fűtött szobából kezdhetjük tervezgetni a Sas-hegy, a Tamariska-domb, a Soroksári Arborétum vagy a Merzse-mocsár tavaszi felderítését. Mert ebből a könyvből az is kiderül: nem muszáj repülőre ülni ahhoz, hogy az ember természeti csodákat lásson, elég egy autó vagy a havibérlet. A kötetet 305 fénykép színesíti, amelyek között ott vannak öreg fáink gyerekkorának helyszínei, sőt némelyiken őket magukat is viszontláthatjuk sihederként. Pompás időutazás. (Akinek semmi nem elég: van precíz képjegyzék és bőséges bibliográfia.) Hab a tortán, hogy ennek a velejéig művelődéstörténeti munkának volt egy szaklektora is: Szaller Vilmos, a Főkert szakértője, akinél többet senki nem tud a fákról Budapesten. Mire megjön a jó idő, könyvvel a kézben már a túraútvonalakat is megtervezhetjük. Kalandra fel! Saly Noémi KULTAJÁNLÓ Ragyogj! Sisi uszályától Medveczky Ilona fellépőruhájáig BTM Kiscelli Múzeum • 2020. március 15-éig ¤ Az öltözék az emberi kommunikáció egyik eszköze, önmagunk megkülönböztetésének igénye, a divat egyik mozgatórugója. Ami különleges értéket képvisel vagy csillog, az biztosan magára vonzza a tekinteteket. A múzeum Templomterében a fényeket és a csillogást mutatja be a kurátor, Szatmári Judit Anna . A kiállítás rendezőelvét egyrészt az égitestek fényének jellege, másrészt világosság-sötétség, nappal és éjszaka kettőssége adja. Erzsébet királyné esküvői ruhájának uszálya, Medveczky Ilona fellépőruhája vagy a USE designer-darabjai mind csillognak és mind mást jelen tenek. A tárlaton látható XVIII-XXI. századi, különféle alkalmakon viselt öltözékek a társadalmi és életmódbeli változásokat is tükrözik.
