Budapest, 2020. (43. évfolyam)

12. szám, december - Iványi János: Az újpesti Böhm–Hegedűs „skanzen”

29 Amint Újpest többi (nagy)üzemében, a vágóhídon is érvényesült az akkori ipartelepítésre/gyáralapításra jellemző szokás, miszerint az üzem teljes vertikumát ki kellett építeni. Így a létesítmény rendelkezett önál­ló erőteleppel (kazánházzal, amelynek három gőzkazánja állította elő a szükséges mennyiségű gőzt és működtette a telep ellátását biztosító 80 lóerős gőzgépet), 50 m3 -es víztoronnyal, a technológia sajátosságá ­ból adódó napi 6 tonna teljesítményű jéggyárral, a hosszabb távú hűtés előtt max. + 20 Co hőmérsékletet biztosító előhűtővel. A Megyeri útról nyílik a létesítmény főbejárata, egy háromtengelyes, reprezentatív kialakítású, középen boltozott kapuépítmény. A kapu jobb oldali egységében volt a hídmérleg a be- és kimenő áruk ellenőrzésé­re. A bejárat déli oldalán építették fel a szolgálati lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóházat, az északi részen pedig a földszintes kétlakásos épületet az igazgató és az állatorvos részére. Az épületegyüttes hom­lokzati megjelenése a 19–20. század fordulójára jellemző vakolt tégla architektúra, amelyet tégla lizénák tagolnak. Újpesti kezdeményezésre, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szak­mai előkészítő munkájának figyelembevételével 2006-ban a vágóhíd területén álló kapuépítmény, az irodaépület, a sertés- és marhavágó­híd és az emeletes lakóház (országos védettségű) műemléki besorolást kapott. Tekintettel arra, hogy a vágóhíd már több évtizede nem eredeti rendeletetésének megfelelően funkcionál, valamint a privatizáció óta számtalan bérlő használja, tulajdonosa a terület hasznosítására több változatban – utoljára 2007-ben – tanulmánytervet készíttetett. Schő ­mer András és munkatársai munkájában külön hangsúlyt kapott az öt műemlékileg védett épület funkcióval való megtöltése a több helyraj­zi számon szereplő telekegyüttest egységesen kezelve. Erre azért volt szükség, nehogy a könnyebben értékesíthető és beépíthető telkek hasz­nosítását követően elmaradjanak a műemléképületek felújításai. Az egykori Szülőotthon, ma irodaház Az építész-páros legtermékenyebb korszaka a 20-as évek art decó­ja, amelynek szép példája a Szülőotthon. A modern épületen barokkos stílusjegyek jelennek meg, mint az utcai szárny nyugati oldalán egy barokk pártázatú rizalit, a földszinten egy pilaszterekkel díszített – üres – szoborfülke, ugyancsak az utcai szárny feletti manzárdtető, és az udvari szárnyon egy barokk pártázat. Az épület U alaprajzi elrende­zésű, fő szárnyai az utcával párhuzamosak, kéttraktusos utcai szárnyá­ban helyezkedtek el az igazgatói helyiségek, orvosi szobák, rendelők és műtők, míg az utcával párhuzamos egytraktusos belső szárnyban a heverő és betegszobák, ezzel biztosítva a pihenést, a gyógyulást. Az utcára merőleges összekötő szárny középső részén egy íves tárgyaló (étkező) valamint a liftek találhatók. A helyiségek alaprajzi elrende­zése szigorúan igazodott a funkcióhoz, teljes egészében rendeltetésé­nek szolgálatában állt. A szerzőpáros ez időben épült vidéki épületei (a békéscsabai Árpád-fürdő, a szolnoki Tisza szálló és fürdő, a kiskun­félegyházi, valamint az egri fürdő) a városképbe illeszkednek, rangos városi közintézmény jellegét viselték magukon. Újpesten – a város fiatal lévén, és a Vasút utca kiépülése is végső soron erre az időszakra esik – az épület meghatározó elemként jelenik meg, a városi közintézmény jellegét az egyik legszebb címerábrázolás emeli ki. Az építészpáros rendkívüli felkészültsége és tehetsége sokirányú munkásságot eredményezett, tekintettel arra, hogy a középületek, lakóépületek tervezésében egyaránt otthonosan mozogtak, de az ipari épületek tervezésétől sem riadtak vissza. A fővárosi Gellért szálló, a Dob utcai iskola a Szervita téri Török Bankház, a mai Radnóti Miklós Gimná­zium és sok más nagyobb jelentőségű épület mellett az újpesti épületek kisebb jelentőségűek, de az idén 180 éves település büszke lehet arra, hogy élő Böhm–Hegedűs „skanzennel” rendelkezik. épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ A vágóhíd kapuzati építménye, Malachowsky Imre grafikája A Szülőotthon távlati képe, Hegedűs–Böhm terve Az új tulajdonos által helyreállított egykori Szülőotthon

Next

/
Oldalképek
Tartalom