Budapest, 2020. (43. évfolyam)
12. szám, december - Iványi János: Az újpesti Böhm–Hegedűs „skanzen”
szöveg ÉS FOTÓ: IVÁNYI JÁNOS 27 épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ Amikor 1808-ban gróf Károlyi Józsefné megvásárolta Fekete János gróftól a fóti uradalmat, az ennek Új-Megyer Gyarmat elnevezésű birtokteste egy használhatatlan homokdomb volt Pest határában a Megyeri-csárdával. Az István-hegy szőlőművelés céljára történő árendába adása nem hozta meg a kívánt jövedelmet. Az örökös Károlyi István gróf gondolt egy nagyot, és 1840-es alapítólevelé ben egy olyan település alapjait rakta le, amelyből végül község, nagyközség, bérelt házban kialakított községházból irányított település lett, óriási ütemű fejlődéssel, prosperáló iparral, kereskedelemmel. Ebben a környezetben vált szükségessé egy olyan községháza megépítése, amelynek országszerte figyelemre méltónak kellett lennie. Községházból városháza Az 1898-ban kiírt községháza-pályázatra az igen rövid – 28 napos – határidő ellenére öt pályamű érkezett, amelyek közül az „Évszázados múlt után” jeligéjű nyerte el a 800 koronára emelt első díjat. (Az eredeti kiírásban a maximális díjat 400 koronában határozták meg.) A tervező a Böhm Henrik – Hegedűs Ármin szerzőpáros volt. Böhm akkor 31, Hegedűs 29 éves. Még nem telt el 10 év azóta, hogy a budapesti Műegyetemen építészdiplomát nyertek, és két éve nyitottak közös irodát. Az akkori nagyközség „mert nagy lenni”, hiszen olyan méretű létesítmény tervét fogadta el, és annak alapján olyan épületet emelt, amely ekkor még messze meghaladta az igényeit, de az 1907-ben már rendezett tanácsú várossá váló település helyesen döntött. Az újpesti városháza rekordidő alatt készült el. Az építkezés 1899. május 13-án kezdődött, a bokrétaünnepségre október 7-én került sor, a képviselőtestület 1900. november 5-én avatta fel a közgyűlési termet. Kezdetben a földszinti kávéház és az üzletek bérleti díja az építési költségeket volt hivatva „visszaforgatni”, illetve a fenntartási költségeket fedezte volna. Sőt! Új palotája 1908-as felépítéséig átmenetileg a községháza épületében működött a járásbíróság – a börtönnel együtt. A várossá válás és a városháza épületének jelentőségét emelte, hogy 1909. december 9-én Újpest adott helyet egy polgármester-találkozónak, amelyet a Polgármesterek Egyesülete szervezett. „A városháza – nagy, egészen új és igen modern épület, ez is valami asszíriai stílusban építve, nagy, réteges toronypiramissal a közepén, s cifra, szögletes pilléreken nyugvó karzatos erkéllyel – ...komikus volt, pompás is és mégis sívár és szomorú.” – írta Babits Mihály , aki 1911 őszétől egy éven át tanított az újpesti gimnáziumban és Rákospalotáról jövet – ahol lakott – mindennap elment a városháza előtt. (Akkor a gimnázium még a Venetiáner és a Deák Ferenc utca sarkán álló épületben működött.) A sötéten látó író véleménye ellenére az építmény a város jelképévé vált. Eklektikus stílusú a szó legnemesebb értelmében, ugyanis ezen az épületen a legszebb motívumokat „válogatva” alkalmazták. Vegyük szemügyre alaposabban kívülről! Főhomlokzatát középrizalit tagolja. Földszintjének ablakai és a bejárati kapu íves záródású. Az első emeleti nyílások armírozással hangsúlyozott vakolt felületében román jellegű páros íves ablakok láthatók, felettük szamárhátíves lezárással díszített kartussal. A második emeleti íves ablakpárt az attikafalat tagoló, csúcsvirággal záródó klasszikus timpanon zárja. A középrizalit első Az újpesti Böhm– Hegedűs „skanzen” Újpest területén az 1832-es összeírás három házat jelölt meg 12 lakossal, a községháza felavatásakor (alig 70 év múlva), 1900-ban már 41858 lelket számol a nagyközség, a szülőotthon építésekor pedig (1928) a lakosság létszáma elérte a hatvanezret. Nem véletlen, hogy a települést az óriási fejlődés okán kis Amerikának is nevezték, ami azt is jelentette, hogy jelentősebb épületeinek terveit olyan nagyságokra bízták, mint Ybl Mikós, Kauser József, Tőry Emil, Pogány Móricz és Korb Flóris. A címben megnevezett építészpáros négy alkotással gyarapította Újpest építészeti értékeit, amelyekből napjainkban állandóan karbantartott és felújított formában kettő látható, egy harmadik épületegyüttes „lehasznált”, de a tervek szerint eredeti fényében, megújult funkcióval újra szemlélhető lesz. Távlati kép Hegedűs–Böhm pályázati tervéből
