Budapest, 2020. (43. évfolyam)

12. szám, december - Róka Zsuzsa: ÉRTÉKMENTÉS - Hűségesen, tehát reformálva

19 újítás tartalmát és veszélyezteti a beruházás „kálvinista eréllyel” sikeresen kordában tartott költségvetését. 2018 novemberére készen voltak a kiviteli ter­vek és tavaly ősszel kirakodással, felmérésekkel, bontásokkal kezdődtek a mindeddig példátlan arányú munkálatok. Ezeknek az alakulása azóta követhető a gyülekezet honlapjára rendszere­sen feltöltött videókon. Ezek sikerfilmek! A 2019 karácsonyi istentiszteletre még az egyháztagok gurították ki-be a rohamtempóban, de nagyon jó minőségben elkészült friss betont fedő gumi­szőnyegeket, hordták a székeket az örökségvédel­mi felújításra műhelybe szállított padok helyére. Téli közösségi alkalmaikra behúzódtak a Fő utca templommal szemközti bérház gyülekezeti nagy­termébe. A járvány-karantén idején a gyülekezet „online-ment” fele vasárnaponként egy huzatos kelenföldi parkolóban tartott autós istentiszte­letet követhetett, hétköznap esténként pedig ugyancsak számítógépen közvetített ima tartotta a hívőkben a lelket. Illés Dávid vezető lelkész-es ­peres hat héten át hirdette így az Igét, hét lelkész­társa irányításával ekképpen haladtak közösen eltervezett olvasmányaikkal, beszélgetéseikkel a tematikus csoportok, a konfirmandusokét is beleértve. A templomtérben olyan műveleteket végeztek olyan gépekkel olyan szakemberek, amelyekről, és akikről kívülálló a videókig nem is sejtette, hogy létezhetnek. A közösség inter­netet nem használó tagjai a templomkertben, a Fő utca autózaja és a Duna-part villamos zöreje közt gyűltek egybe, az igazi tavasz beköszöntével gyógyuló online-függők és kisgyerekesek is csat­lakoztak a friss lombok alatt. Egy esős vasárnapon kivételesen az építési területen, bent tartott isten­tiszteleten pallók, huzalok, vödrök, ponyvák közt hangzottak föl a zsoltárok és a református isten­tisztelet végén elmaradhatatlan nemzeti imádsá­gunk, a Himnusz. Nem maradt el a könyörgés sem a városért, ezért a városért és a Városért, minden ­napi és evangéliumi értelemben. A Máté-karéjban látszottak a falkutatáskor négy réteg alól előbuk­kant eredeti díszítőfestés színei, a fóliába burkolt úrasztala fölött pedig a szellőzőt rejtő kupolacsú­csig erdőként nyújtózott az állványzat. Kötődést teremtő, megérintő tapasztalat volt. A munkások konténere és a déli templomfal közé húzott kölcsön rendezvénysátorban reme­kül átvészelt hónapok után október derekán Illés Dávid már újra a templomban, „próbaüzemű istentiszteleten” kapcsolhatta Ige-magyarázatát a még száradó díszítőfestés bibliai szőlőmintá­zatához, megannyi kiemelkedő műemléki felújí­tás festő-restaurátor művésze, Herling Zsuzsa és kollégái munkájához. A többi változatos szaki­pari munkával is a legelső építők szellemében bizonyított, kipróbált csapatok haladnak, még ha a tavaszi COVID-korlátozások miatt mintegy két hónapnyi csúszással is. Az október 25-én megtartott, tizennyolc tizenévest és hét felnőttet a gyülekezetbe foga­dó konfirmációkor kiderült, hogy mindaz, amit Berzétei László gépészetileg papíron megálmo­dott, működik a gyakorlatban: a következő gyü­lekezeti alkalmak már temperált térben, funk­cionáló világítással, szellőzéssel, távirányítható ablaknyitó-záró rendszerrel folyhatnak. Kará­csonykor be lehet jönni úgy, hogy a szerelvények mind üzemképesek lesznek. Átnyúlik a jövő évre a hosszú átfutású, a padlóbetonon néhány Kál­vin-csillagmintát és sima bordűrt mutató ter­razzo kivitelezése, és a beépített bútorzat is a helyére kerül. Így reménység szerint 2021 Virág­vasárnapján lesz az ünnepélyes újraavatás – a Budai Református Gyülekezet Szilágyi Dezső téri templomának 125. születésnapján. Máté szerint Esküvői kép az eredeti templombelsővel, 1941 Forrás: a Gyülekezet archívuma

Next

/
Oldalképek
Tartalom