Budapest, 2020. (43. évfolyam)
11. szám, november - Tóth Vilmos: ÉRTÉKMENTÉS - Strobl Alajos síremlékművészete
szöveg és fotó: TÓTH VILMOS 3 fegyveres alakja – akinek fején felsőbb utasításra a Szent Korona nem, csak a III. Béla sír jában talált korona mása kaphatott helyet –, biztos kézzel megformált, de kevésbé eleven munka. Az 1910-ben megjelent Kossuth-emlékalbumban az alkotó két, a szabadságharcból vett allegóriákat ábrázoló dombormű készítéséről is beszámol, amelyek végül nem valósultak meg. Ez határozottan előnyére vált a mauzóleumnak, tervezésüknél a színpadias megoldásokat kedvelő szobrász valóban túlzásba esett. A Kossuth-mauzóleumhoz köthető a fiatal Fülep Lajos gúnyos hangvételű riportja is (Látogatás a műteremben Strobl Alajosnál), amely a Modern Művészet lapjain jelent meg 1905-ben. Sorait később gyakran idézték, bár egyáltalán nem biztos, hogy az epreskerti műteremben valóban az hangzott el, amit Fülep kezdő műkritikusként leírt. Az Arany-síremléktől a gránitoroszlánig A Deák-mauzóleummal egyidejűleg készült Arany János 1885-ben felavatott, szintén Gerster Kálmán tervezte síremlékének szobrászati díszítése. A nemes szépségű, klasszikus mintákat követő, a költő szerény egyéniségéhez kiválóan illő bronzszarkofágon két gazdag szimbolikájú növény, egy tölgy koszorú és egy pálmalevél látható. A szarkofág mögé a Kerepesi úti temető 20. századi parkosítása során a Margit-szigetről áttelepített tölgyfákat ültettek. Így a síremlékre került ábrázolásokhoz hasonlóan a növényzet alkotta háttér is többletjelentést kapott, Arany költészetére utal. Strobl több kiváló köztéri szobrot is készített Arany Jánosról: a Múzeum-kertben álló közismert, fő művei közé tartozó emlékmű mellett a Margit-szigetre, Nagyszalontára és Nagykőrösre is. 1890-ben avatták fel Henneberg Károly altábornagy gyászoló huszárt ábrázoló síremlékét, amely a legelső lovas szobor volt nemcsak a Kerepesi úti temetőben, hanem egész Budapesten. A szobrász témaválasztása jól példázza, hogy a korabeli síremlékeken a vallási motívumok mennyire háttérbe szorultak a profán ábrázolások, mindenekelőtt a nemzeti jelképek mögött. Az állatok megformálása iránti tehetségét ezúttal a ló alakjával bizonyította. A sírfelirat mintha az elhunyt és az emlékmű közötti kapcsolatot világítaná meg: „A magyar királyi honvédlovasság első felügyelőjének hamvait rejti e sír, mely fölött örök időkön át virraszt a honvédhuszárság kegyelete.” A budavári nádori kripta mai képének kialakítása József nádor legfiatalabb fiához, József Károly Lajos királyi herceghez köthető. 1895-ben halt meg tragikus vadászbalesetben fia, László Fülöp , akit ide temettetett, és síremlékének elkészítésére Strobl Alajost kérte fel. Egyidejűleg megbízta a sírbolt átépítésével a királyi vár dualizmus kori képének kialakítóját, Hauszmann Alajos t, valamint József nádor síremlékének elkészítésével Zala Györgyöt. A belső tér díszítésének mintájául Kossuth Lajos mauzóleumának szobrai A gránitoroszlán Szilágyi Dezső síremlékén
