Budapest, 2020. (43. évfolyam)
10. szám, október - Molnár Szilvia: ÉPÍTETT VILÁG - „Józan építészet”
– Évtizedek óta olvasószerkesztője, állandó szerzője vagy a régi-új Magyar Építőművészetnek, de más szakmai folyóiratokba is írsz. Egyéb művészeti témákról, műfajokról szintén rendszeresen publikálsz. Egy monográfiát összeállítani viszont teljesen más jellegű és méretű feladat, mint lapot szerkeszteni, cikkeket írni. Mikor, kiről írtad az első monográfiát? – Malgot István szobrászművészről írtam az elsőt, Teremtett lények címmel, amely 2012-ben jelent meg. Vagyis képzőművészettel kezdtem, aztán jött az építészet, a Zalaváry Lajos ról írt monográfia, 2018-ban. Az MMA kért fel, hogy a honlapjára írjak tanulmányokat, mások mellett Zalaváry építészetéről, és miután ez elkészült, maga Zalaváry keresett meg azzal, hogy a monográfiáját én írjam meg. Megtisztelő, nagyon izgalmas, jó munka volt, ráadásul a Zalavárykönyv grafikusa, Kludovácz András könyvterve annyira megtetszett az MMA Kiadónak, hogy az ő arculatát vitte tovább az újabb köteteknél, így a Bodonyi Csaba (szerző: Sulyok Miklós – M. Sz.), Dévényi Sándor (szerző: Dénes Eszter – M. Sz.) és Marosi Miklós építészetéről szóló monográfiákban is. – Zalaváryhoz hasonlóan Marosi is kifejezetten téged kért fel szerzőnek? – Közös döntés volt. Viszonylag jól ismertem a munkáit, sokat publikáltunk tőle, sok épületét mutattam be a Magyar Építőművészetben és másutt, az MMA akadémikusokról szóló honlapjának Marosi szócikkét szintén én írtam. Zalaváryhoz több mint egy évig jártam interjúzni, de Marosi Miklóssal gyorsabb volt a munka, hiszen jobban ismertem az építészetét, a házait, esetében egy ma is igen aktív életművel volt dolgom. – Ezért döntöttél úgy, hogy a tervezői életpályát leíró részek után nem kronológia, hanem műfajok (egészségügyi létesítmények, irodaházak, szállodák, kulturális létesítmények, lakóházak, a kereskedelem és a vendéglátás épületei) szerint mutatod be a tervben maradt és megvalósult épületeket? – Viszonylag már az elején eldőlt, hogy műfajok alapján haladok. Erre Marosi is rábólintott, ő egyáltalán nem szólt bele a könyv felépítésébe, nagyon segítőkész és nyitott volt mindvégig. Úgy gondolom, ennél a könyvnél a kronológia nem adott volna többet, mint az egyes épülettípusok szerinti csoportosítás. Ráadásul Marosi nagyon gyakorlatias habitusú építész, a típusok rendszere ehhez a tervezői szemlélethez is jobban illik. – Értem már, hogy miért adtad az építészetét leíró résznek azt, hogy „Józan építészet”. – Igen, a „józanság” kulcsszó vele kapcsolatban. Valós igényeket felmérve tervezi az épületeit, nem a formából, nem a vízióból indul BUD A PEST 20 20 / 10 28épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ „Józan építészet” A Magyar Művészeti Akadémia online adatbázisa az MMA Akadémia bővítése mellett saját kiadói tevékenységet folyat, melynek gondozásában újabb és újabb művészéletmű-kötetek látnak napvilágot, köztük építőművészeké. A Marosi Miklós építészete címmel frissen megjelent könyv kapcsán a szerzővel, Götz Eszterrel beszélgettünk. Marosi Miklós a KÖZTI Pálya utcai műtermében
