Budapest, 2020. (43. évfolyam)
9. szám, szeptember - Garami Erika: A Pénzjegynyomda
BUDA PEST 20 20 / 09 14Évforduló „...a pénz reprezentációja a közízlésben tartósan összekötődött a történeti stílusformákkal” – írta Gerle János A pénz palotái című könyvében. A Pénzjegynyomda szürke, robosztus épületére ez több szempontból sem jellemző. Igaz, nem is hirdette-hirdeti azt a reprezentációt, amelyet egy banképület közvetít az ügyfeleknek, a partnereknek, mivel teljesen másféle üzenetet kell sugároznia: a stabilitást, a megbízhatóságot. Ügyfelei, a megrendelők közül a két legnagyobb a jegybank és az állam. A Markó utcai épület tehát egy kiszolgáló háttérintézmény otthona, és földrajzilag is kissé kívül esik a klasszikus belvárosi pénznegyeden. A Honvéd – Markó – Szemere utcák által ölelt 1003 négyszögöles lipótvárosi ingatlanra emelt épület a magyar papírpénzgyártás fellegvára. Nemcsak pénzjegyek, hanem postai és egyéb bélyegek, okmányok, értékpapírok, értékjegyek, adó- és zárjegyek, bizonyítványok, oklevelek és – az igények változásának megfelelően – 2001-től kártyák is készültek és készülnek a közel százéves intézmény falai között. Nemzeti valuta nyomtatása Svájcban Az első világháborút követő infláció idején nyomtatott államjegyek előtt – az 1848–49-es Kossuth-bankókat és a forradalom más kibocsátásait, valamint a szükségpénzeket leszámítva – nem készültek Magyarországon papírpénzek. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után a közös valuta, a korona is megszűnt. Bár a gondolat már korábban megszületett, az utódállamoknak az első világháborút lezáró békeszerződések írták elő új nemzeti valuta bevezetését. Mivel a papírpénzeket addig Bécsben állították elő, a bankjegytervezés és -gyártás feltételeit is meg kellett teremteni. Nem volt alkalmas nyomda, hiányoztak a magyar szakemberek. Hazai és külföldi ajánlatokban azonban nem volt hiány. 1922-ben aztán, hosszas tárgyalások után, tudatosan egy semleges országbeli céggel, a svájci Orell–Füsslivel kötöttek megállapodást. A ma Orell Füssli Holding AG néven működő cég alapításának tavaly az 500. évfordulóját ünnepelte. A cégcsoport fél évezred alatt foglalkozott könyvek, térképek nyomtatásával, könyvkiadással és -árusítással, bélyeg-, értékpapír- és pénzjegykészítéssel. Az 1910-es években általuk nyomtatott svájci frank bankjegyek a kor egyik legtovább forgó papírpénzei lettek. Amíg Budapesten közösen létre nem hoztak pénzjegynyomdát, addig Svájcban nyomtatták az 50 koronás és annál magasabb címletű A Pénzjegynyomda Amikor a múlt század elején a szakmában elterjedt a hír, hogy Magyarországon pénzjegynyomdát létesítenek, több magyar és külföldi nyomda is ajánlatot tett. Azt gondolták, hogy egyetlen nyomda nem lesz képes megbirkózni egy ország összes ilyen feladatával. Az azóta eltelt évtizedek azonban az ellenkezőjét bizonyították. Az épület Szemere utcai homlokzatának terve, 1923 Az épület keresztmetszete, 1923 Forrás: Budapest Főváros Levéltára Forrás: Budapest Főváros Levéltára
