Budapest, 2020. (43. évfolyam)
6. szám, június - Fodor Béla: TRIANON - Kőbe vésett fájdalom
555 Lord Rothermere brit sajtómágnás, aki fele melte szavát az igazságtalan békeszerződés ellen, s megírta Magyarország helye a nap alatt: Biztonságot Közép-Európának! című híres cikkét. Ettől kezdve a magyar revizionista törekvések bőkezű támogatója lett. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy egy feltűnően vonzó, magyar arisztokrata hölgy barátsága hathatósan hozzájárult ahhoz, hogy a Lord érdeklődése hazánk sanyarú sorsa felé fordult.) Ez a kedvező nemzetközi helyzet lehetővé tette a Szabadság téri Ereklyés országzászló felállítását. Kezdeményezője a már említett Urmánczy Nándor volt. Az emlékmű építészeti megoldását Kismarty-Lechner Jenő , míg a szobrászati terveket Füredi Richárd készí tette. A leleplezésre 1928. augusztus 20-án, Szent István napján került sor. Az Ereklyés országzászlónak a húsz méteres zászlórudat tartó építménye haraszti mészkőből készült. Az építmény talapzatában helyezték el azt az ereklyetartót, mely a csonka ország összes községének, valamint az elszakított országrészek valamennyi törvényhatóságának, ezen kívül nevezetes történelmi helyeknek földjét tartalmazta. Az építmény csúcsán, a zászlórúd tövében turulmadár bronzalakja állt, mögötte gyermekalak, fején sisakkal, kezében buzogánnyal szintén bronzból. A turul két oldalán egy-egy márványtábla volt látható, rajtuk idézetekkel: Lord Rothermere és Benito Mussolini szavaival. A húszméte res zászlórúd csúcsán esküre emelt kéz volt, melyet Horthy Miklós kormányzó kezéről mintáztak. A zászlórúdon a zászló állandóan félárbocra engedve lengett. Ez az országzászló volt a központja a róla elnevezett mozgalomnak. Ennek keretében szerte az országban igen sok település állított saját országzászlót. Az Ereklyés országzászlót 1945 tavaszán lebontották, ma helyének közelében a Szovjet Hősi Emlékmű áll. Rothermere lord revíziót támogató munkássága miatt nagyon hamar oly népszerű lett a hazai közvéleményben, hogy hálából 1929-ben már emlékművet állítottak személyének, a mai Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (egykor Wenckheim-palota) központi épülete előtt. A kútszobor avatására 1929. június 8-án került sor, az avató beszédet pedig Pogány Frigyes statisztikus, országgyűlési képviselő mondta. Utána Liber Endre tanácsnok (később Budapest alpolgármestere) vette át a főváros nevében a kutat és mondott beszédet. Őt követően Eckhardt Tibor beszélt, majd Morvay Zsigmond képviselő olvasta fel Rothermere sürgönyét. A Magyar Igazság kútját Szentgyörgyi István tervezte. Nagyszerű kettős medencéjét kecses bronz szoborcsoport koronázza: a fő alak Justitia, az Igazság istenasszonya, kezében attribútumaival, a mérleggel és a karddal. A hozzá oltalmat keresve simuló nőalak a magyar nemzet szimbóluma. A szoborcsoport kocka alakú talapzatának három oldalán a kút csobogói, középütt Rothermere arcképét ábrázoló bronz dombormű található. A kút felső medencéjén körbefutó felirat: „E kutat hálás magyarok emelték Nagy-Britannia méltó fia, Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot.” Ez az egyetlen klas z szikus irredenta szobor, mely eredeti helyén ma is áll. Igaz, a fentebb idézett feliratot a szocializmus időszakában eltüntették, de a kétezres évek elején visszahelyezték eredeti állapotába. A meghatódott Lord hamarosan viszonozta a magyar nép ajándékát: 1932. október 6-án avatták a Magyar Fájdalom szobrát, Lord Rothermere ajándékát a főváros számára. Az Irredenta szoborcsoporthoz és az Ereklyés országzászlóhoz hasonlóan szintén a Szabadság téren állították fel, a tér déli oldalán. A szobor fejét felfelé tartó női aktot ábrázol, talapzatán a következő felirat állt magyar és angol nyelven: „Ez a szobor a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi. Alkotója francia szobrász, Emile Guilleaume. Ezen emlékművet a szenvedő magyar nemzetnek ajánlotta fel Magyarország angol barátja, Viscount Rothermere.” A szépen megformált női aktszobor sorsa kalandos volt: 1945 után többször áthelyezték, sokáig a Palatinus strandfürdő bejáratánál állt. 2012 óta a soproni Erzsébet kórház parkjában látható. szöveg: FODOR BÉLA FOTÓ: FSZEK BUDAPEST GYŰJTEMÉNY A Szabadság tér látképe az országzászlóval és a virágágyással