Budapest, 2020. (43. évfolyam)
4. szám, április - Lépesfalvi Zoltán: Labdába rúgtak
13 szöveg: LÉPESFALVI ZOLTÁN lítások –, ő az a Hajós Alfréd , aki két úszó számban is győzött az első athéni olimpián. Nyert érmeket síkfutásban, gátfutásban és diszkoszvetésben is, építészként pedig az 1924-es párizsi olimpia művészeti versenyében, és tornászként sem volt ügyetlen. De most maradjunk a futballnál: 1901-ben öt gólt rúgott a Ferenczvárosi TC-nek (8:0), egy hivatalos és négy nem hivatalos mérkőzésen lépett pályára a válogatottban, három találkozón volt szövetségi kapitány, és tizennégy NB I-es meccsen bíráskodott is. A BTC 1897 februárjában kezdte meg az edzéseket a Millenárison, és május 9-én lezajlott az első football-match. Az egyik térfélen kék-fehérben, a másikon vörös-fehérben sorakoztak fel a klub játékosai. Lehet, hogy nem egyenlően osztották fel az erőket, mert a kékek úgy nyertek 5:0-ra, hogy a második félidőben kapuvéd nélkül játszottak. Hogy mi történhetett a szünetben Réty Menotti val (akinek a neve másutt a BTC kiváló gerelyhajítójaként bukkan fel), arról nem szólnak a feljegyzések. Nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a klubnak konkurenciája támadjon. Iskolai csapatok alakultak, alkalmi együttesek verődtek össze a Rezső téren, a Marczibányi téren, a Cséry-telepen vagy a Népligetben. A diákoknak jó okuk volt rá, hogy igyekezzenek minél távolabb futballozni a szülőktől és a tanároktól, a többség ugyanis életveszélyesnek minősítette a játékot, talán a pékerdei események hatására. Október 31-én a BTC játékosai már kimerészkedtek a nemzetközi porondra, még akkor is, ha ez a porond a Millenárist jelentette. Az ellenfél a Vienna Cricket and Football-Club volt, a nézőszám kétezer, a végeredmény 0:2. Egy harminc évvel későbbi krónika a két gólt nem tartotta fontosnak megemlíteni, viszont megtudjuk belőle, hogy a meccset megnézte Berzeviczy Albert országgyűlési képviselő, a Magyar Olimpiai Bizottság első elnöke, később kultuszminiszter, majd az Akadémia elnöke – és a BTC örökös tiszteletbeli elnöke. Rövidesen három új csapat alakult, de kezdetben csak házi meccseket játszottak. A következő év februárjában, az első, klubok közötti mérkőzésen a műegyetemisták adtak leckét a BTC-nek (5:0), de aztán jött a 3:0-s visszavágó. Szerveződtek a csapatok, és már a nemzetközi mérkőzések sem voltak ritkák – egyelőre a Monarchián belül –, de még mindig vissza kellett verni a sportág elleni támadásokat. Egy indítvány szerint a főváros összes iskolájából ki kellett volna tiltani az életveszélyes futballjátékot, de a közgyűlésen nem ment át a javaslat. Sőt, 1901. január 19-én az István főherceg szállóban megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége, és rövidesen ki is írta az első bajnokságot tavaszi–őszi szezonnal, két osztályban, az elsőben öt, a másodikban nyolc csapattal. Előbb azonban az angol minta alapján kidolgozott szabályokat kellett elfogadnia a szövetség igazgatótanácsának. Miután ez február 16-án megtörtént, másnap megrendezhették az első meccset: a BTC 4:0-ra verte a Budapesti Sport Clubot, a sporttörténeti első gólt Ray Ferenc lőtte. A csapat pontveszteség nélkül nyerte az első bajnokságot. A gólkirály Manno Miltiades lett 17 góllal. Az emigráns görög família leszármazottja szinte minden sportágban otthon volt, a Magyar Úszó Egyletben kezdte, gyorskorcsolyázásban Európa-bajnoki ezüstöket, világbajnoki bronzot nyert, egypárevezősben tizenegyszeres országos bajnok, az 1912-es olimpián tagja volt a magyar nyolcasnak, sízett és atletizált, megnyerte a Siófok– Budapest-kerékpárversenyt. Nem mellékesen karikatúrákat készített, festett és plakátokat tervezett – többek között az Ébredő Magyarok Egyesületének is, emiatt évtizedekig kevés szó esett róla –, övé a ferencvárosi zöld turul (sas), szobrai közül a Birkózók a legismertebb, ezzel nyert ezüstérmet az 1932-es olimpia művészeti versenyében. Labdarúgóként a BTC csatára volt, és a következő idényben is gólkirály lett, csapata pedig újra megnyerte a bajnokságot. Ezután a Fradi és az MTK évei következtek, a BTC soha nem kapaszkodott vissza a csúcsra, és négy évtizeddel később lábjegyzetként végezte. De közben beleírt egy szép fejezetet a magyar sport történetébe. Hajós Alfréd Forrás: FSZEK Budapest Képarchívum
