Budapest, 2019. (42. évfolyam)
9. szám, szeptember - Vajna Tamás: ÉPÍTETT VILÁG - Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást
BUDAPEST 2019 /9 6épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ ellenkezője igaz: a zöldhomlokzatok védőernyőként működnek a csapadék és a külső nedvesedés ellen. A rovarok, madarak és rágcsálók megtelepedésétől való félelem sem indokolt. A növényzetben megtelepedő állatok olyan biológiai életközösséget alkotnak, amely nem terjed ki a lakásokra. A nem kívánt élőlények, elsősorban a rágcsálók látogatását pedig a fal és a növényzet közötti támszerkezettel kialakított nagyobb távolsággal és rendszeres gondozással gond nélkül el lehet kerülni. Megoldás a Berlin–Ferencváros tengelyen? Az idézett szakanyagokon kívül Budapesten nyomát sem látni bármiféle, a városvezetés által propagált klímavédelemnek. Zöldítés címén a városlakóknak meg kell elégedniük a választási kampányok hajráiban bevetett virág- és facsemete-ültetésekkel, illetve a villamosvágányok gyepszőnyegesítésével. Magáért beszél, hogy a Német Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium finanszírozza azt a „Berlin–Budapest klímaadaptációs párbeszéd” című programot, amelynek célja, hogy 2021-re megvalósítható tervek szülessenek Budapest hőhullámoktól sújtott IX. kerületének élhetőbbé tételére. A német környezetvédelmi ügynökség, az Umweltbundesamt felügyeletével a Berlini Műszaki Egyetem (TUB), a magyar Energiaklub bevonásával, valamint a Szent István Egyetem tájépítészeti és környezetmérnöki tanszékének eseti részvételével zajló, idén elkezdett munka első stációjában – a magyar szokásoktól eltérően – a ferencvárosiak tapasztalatait összegzik. A Klímapanasz weboldalon a polgárok térképen jelölhetik, hogy szerintük hol és mi a probléma. A hőszigetek, a felhőszakadásokat követő elöntések, a szélsőséges időjárás nyomán károsodó városi infrastruktúra, a légszennyezettség és az allergizáló gyomnövények is szerepelnek a megnevezhető klímaproblémák között. „Mivel a sérülékenységet sokszor szubjektív és/vagy aktuális tényezők befolyásolják, szükségesnek láttuk a webmapping oldal felépítését. A sérülékenység ismerete nagyon fontos ahhoz, hogy bármiféle klimaadaptációs stratégiát ki lehessen dolgozni” – magyarázta Gyimóthy Adél , a Berlini Műszaki Egyetem tájtervezési és -fejlesztési tanszékének kutatója. Az eddigi ferencvárosi klímapanaszok többsége a hőséget nevezte meg problémaként, megfogalmazva a zöldfelületek növelésének igényét. Az online panaszfal kiértékelése után az év végére, jövő év elejére akár már el is készülhetnek a gyakorlatorientált koncepció első vázlatai. A kész terveket jövő év végén bocsátanák szélesebb társadalmi vitára, hogy aztán 2021-ben a IX. kerületben már neki is ugorhassanak a megvalósításnak. Gyimóthy elmondta: a IX. kerületi stratégia elkészítése után a tapasztalatokat összefoglalva egy útmutatót is kidolgoznak a magyar települések részére, amely segíti őket egy cselekvésorientált terv elkészítésében. A térképes panaszfal tanulságait pedig akár Berlinben is szeretnék hasznosítani a jövőben. (A cikk a Qubit.hu internetes tudományos magazinban 2019. július 29-én megjelent írás másodközlése, a szerző és a szerkesztőség engedélyével.) Zöldfal Párizsban: a Musée du Quai Branly homlokzata. Forrás: ludbriko.hu
