Budapest, 2019. (42. évfolyam)
10. szám, október - Götz Eszter: ÉPÍTETT VILÁG - Ahol mindenki testvér
3 épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ sága eltért egymástól: a rend nagyobb ünnepeit befogadó, impozáns kialakítású nagyterem két szintnyi belmagasságot kapott, mennyezetét és oldalfalait egyiptizáló festés díszítette. A korszak legjobb művészei gazdagították a páholyház tereit: a festett üvegablakokat Róth Miksa , a nagymester szobájának arckép csarnokát Than Mór készítette. Minderről sajnos már csak a források tanúskodnak, az eredeti épületből mindössze a nagyterem műemléki védelem alá helyezett freskói, a hajdani előtető kovácsoltvas tartószerkezete és a hatalmas, kétszárnyú tölgyfakapu maradt fenn. Utóbbi mindjárt az üvegbejárat mögött megragadja a figyelmet: eredeti, csorba szépségével sokkal megkapóbb élményt kínál, mintha akkurátusan felújították volna, felületéről sugárzik, hogy több mint száz esztendő eleven tanúja. A testvériség nem sokáig használhatta palotáját. Az első világháború alatt hadikórházzá alakították, 1920-ban a rendet is betiltották, és a ház a szélsőséges jobboldali Véderő Egylet, a MOVE kezelésébe került. Furcsa módon nem tüntették el a szabadkőműves szimbólumokat hordozó festményeket, ahogyan a nagyterem freskóit vagy a ház külső, egyértelműen a rendre utaló díszeit sem. 1946-ban a pályaudvar mellett rommá lőtt épület visszakerült eredeti tulajdonosaihoz, akik 1949-re komoly összefogással, magánadakozásból finanszírozva példásan helyreállították. Történetében újabb groteszk fordulat következett: 1950-től az ÁVH vette át, majd a Belügyminisztérium egyik irodáját helyezték ide. A rendszerváltozás után az újjáalakult magyar szabadkőművesség hiába folyamodott a visszavételért: az időközben két ágra szakadt mozgalom vezetői nem tudtak megegyezni a tulajdonjog kérdésében, így a ház gazdátlan maradt. A kétezres évek elején dr. Oláh Mihály Zoltán építész tervei sze rint szállodává kezdték alakítani. A homlokzat hiteles helyreállítása és a háromemeletes tömb további két szinttel való kibővítése mellett összefésülték a nagyterem dupla belmagasságú épületszárnyát a másik oldalszárnnyal, üvegtetővel fedték le a belső udvart. A cél az volt, hogy minél több eredeti részletet megőrizzenek, illetve a ház múltjára vonatkozó, már elveszett építészeti elemeket olyan megoldásokkal pótolják, amelyek hitelesen őrzik az eredeti funkció emlékét. A 2009-es recesszió azonban megbénította a folyamatot, így a félkész szálloda csak tíz évvel később, új tulajdonossal, új névvel és némileg újragondolt koncepcióval nyílt meg. A hangsúly a titokzatosságra került – talán kicsit eltúlozva a titok, a mese és a képzelet közötti átjárhatóságot. A bejárat már kívülről is rejtélyes: csupán a kapu fölötti üvegdoboz és abban egy díszes fekete muranói üvegcsillár jelzi, hogy nem egyszerű lakóépület előtt állunk. Belépve a már említett üvegkapun és túlesve a mögötte álló vaskos, eredeti tölgyfakapuval való boldog találkozáson, a szűk előcsarnokban feltűnik a szabadkőműves templomok jellegzetes fekete-fehér mozaikpadlója. Ugyanakkor a recepciós pult fölött hosszú perzsaszőnyeg lebeg (hajlított plexilappal megsegítve), ami egyenesen az Ezeregyéjszaka repülő szőnyegének vágybeteljesítő ígéretét kínálgatja. Az oldalt nyíló konferenciaterem üvegajtaját vésett rózsamotívumok díszítik, az előteret görög oszlopok tagolják, nem kimondva, csak sejtetve azt a gondolatkört, amelyből a szabadkőművesség a jelképek egy részét merítette. Ugyanakkor érezhetően Budapesten vagyunk, hiszen a négyzetes alaprajzú, üvegtetővel fedett belső udvarra néző szállodai folyosók jellegzetes fővárosi gangokként tárulnak fel. Igaz, az udvar földszintjére helyezett spa részleg, fő helyen az üvegkabinba zárt jakuzzival inkább keleties stílusú, de kifejezetten frissítő élmény erre rálátni az árkádos emeleti folyosókról. A leghitelesebb tér a negyedik emeleten, az étteremmé alakított egykori szabadkőműves templomcsarnokban fogad. A két szint belmaszöveg: GÖTZ ESZTER Fotó: BATÁR ZSOLT, BORBÉLY ATTILA LÁSZLÓ
