Budapest, 2019. (42. évfolyam)
9. szám, szeptember - Saly Noémi: A rakodópart kövei
BUDA PEST 201 9 / 9 28 A rakodópart kövei Saly Noémi Kolundzsija Gábor: A rakodópart kövei. POSTCARD Bt., 2019., 432 oldal • 12000 forint ¤Ez a címe Kolundzsija Gábor munkájának, amelyet nyár elején, a Könyvhéten vehettem először a kezembe papírra nyomott, bekötött formájában. És nem csak azért öleltem magamhoz óvatos gonddal, hogy ne tegyen kárt benne a hirtelen zápor, vagy nehogy a lábamra ejtsem (puha fedél ide vagy oda, csontomat törte volna), hanem azért is, mert majdnem úgy vártam, mint a maga a szerző. Egy újszülött mindig boldogság. Hát még egy ilyen óriásgyerek. Tizenöt év munkája van benne, s ez minden tekintetben meglátszik rajta. Kedves Olvasóm, most pedig végy egy biztonságos ebédlőasztalt, ahol kényelmesen lapozgathatsz egy másfél kilós, kinyitva 60 centiméteres könyvet. 432 duplaszéles oldal. Tégy magad mellé élelmet, vizet, lámpát és nagyítót, küldj ki mindenkit, aki megzavarhatna, kapcsold ki a telefonodat is. És utazz, sétálj, ámulj és bámulj. Utazz végig a forrástól a torkolatig, hogy utána már csak a budapesti Duna-szakaszra tudj összpontosítani, de már átlátva: a folyam hosszán minden mindennel összefügg. Utazz vissza az időben a rómaiakhoz, akik az első vízi építkezéseket elkezdték ezen a tájon, s érkezz meg az utolsó fejezetben a Közfejlesztési Tanács 2018 novemberi megalakulásához – addigra már tudni fogod, hányféle szervezet és intézmény, hány városatya, mérnök és kétkezi napszámos munkálkodott az idők során ezen az óriási mérnöki művön: a budapesti rakpartokon. Kezedben a nagyítóval bogarászd végig a térképeket és fényképeket. Ezekből van a könyvben úgy négyszáz. Látni fogod, amint a sáros, agyagos part mentén egymásra rakódnak azok a bizonyos kövek, megérted, hogy melyik miért pont oda, miért pont úgy. A szemed előtt épül föl – mai valójában 1853-tól napjainkig – az egész várost, a két partot és a szigeteket óvó hatalmas védmű, amely mindeddig meg tudott oltalmazni bennünket a legnagyobb dunai árvizektől is. Látni fogod, hogyan lett a szemétlerakónak használt partból elegáns korzó, hogyan kezdtek arccal a víz felé fordulni a házak, épültek a tabáni és vízivárosi kulipintyók és ipartelepek helyére bérpaloták, templomok, szállodák. Megérted, hogy a dunai rakpartok megépülése az egész város képének gyökeres megváltozását hozta. Kelj át lélekvesztőn, ballagj az imbolygó hajóhídon, csúszkálj a jégen. Reszkess az árvíztől és a torlaszoktól. Hallgasd a vásárosok óbégatását, a vízhordók kiáltásait, szekerek nyikorgását, lovak zihálását, munkások száznyelvű beszédét. És azok a szagok! Kőszénfüstöt okádó hajókémények, a mai átkelő- és szállodahajók dízelmotorjainak látható vagy láthatatlan mérgei a tüdőnkben... A háborítatlan folyam édes vízszagába belekeveredik a vér, a bor, a tímárműhelyek cserzőleve, aztán a csatornákból ömlő pestises, kolerás, büdös szennyvíz, hogy mára végre megint láthassunk kormoránt és vadkacsát. Külön alfejezet szól a dunai uszodákról – hát, ezeknek a visszatérésére még sajnos várnunk kell. Ülj föl a villamosokra is, amelyek végigvisznek a partok mentén. (Ámulj a 2-es viaduktján, nézd, alatta valaha boltok, vendéglők hívogattak.) Menj közel nagyítóddal a mellvédekhez, korlátokhoz, kandeláberekhez, kikötőbakokhoz, és köszöntsd tervezőiket, például Ybl Miklóst vagy Feszl Frigyest. (Tudtad? Én se.) Parolázz Széchenyivel (igen demokratikus ér zelmű ember volt), Vásárhelyi Pál lal, Reitter Ferenccel, Kvassay Jenő vel, Hieronymi Károllyal, Zsák Hugó val (most még nem mindegyikről tudod, miért érdemli meg a tiszteletedet, de hamarosan már hálával gondolsz rájuk és a többiekre, a névtelenül maradottakra is). A legjelesebb építők közül tízről találsz részletes életrajzot. Kolundzsija Gábor – eredetileg maga is építőmérnök – 2005-ben állította össze azt a dokumentációt, amely ennek a könyvnek is a csírája lett, s amelynek alapján ez az óriási mérnöki mű egyedi védettséget kapott. Nem csak a világörökség részeként: saját jogon. 2011-ig kellett várni, de végül csak megtörtént: a rakpartok és a Margit-szigeti védmű összesen 17,5 kilométere azóta a kínai Nagy Fal mellett hivatalosan is a világ egyik legnagyobb műemléke. A tartalomjegyzék tizenhét fejezetet sorol. A fejezetek nyitóoldalán a cím mellett ismerős sorokra fogsz bukkanni. József Attila A Dunánál című versének törmelékeire. Összeáll, csak türelmesen kell lapozgatni. S a végére az is összeáll az ember fejében, hogy ez a könyv sem más, mint egy hatalmas, szépen megfaragott kő ebben az évszázados építményben. Rá is ülhetünk, akár a költő, és ebből az új nézőpontból másképp fogjuk látni a zavaros, nagy és bölcs folyamot, hullámain a rajta elfutó időt, a várost, a történelmünket, az életünket.
