Budapest, 2019. (42. évfolyam)
9. szám, szeptember - Nemes Tamás: Hozzá Ofner Roth Wein!
BUDA PEST 201 9 / 9 26 németnek magát, míg a budai-óbudai lakosok közül csupán minden hatodikat, a pestiek közül is a németeknél közel kétezer fővel kevesebbet regisztrálták magyarként. Az is gondot okozott, hogy a német ajkú személyzet által megírt étlapon a magyar nevek sokszor szinte felismerhetetlenek, értelmezhetetlenek voltak. A rostélyos német neve, a Rostbraten roszprádlivá magyarosodva még csak könnyen átment a köznyelvbe, de arra már nem köny nyen jöhetett rá a vendég, hogy a Kollaschként leírt étel a gulyás, a Lipobrolikrischeel pedig libaaprólék rizzsel. Széchenyi, a borkivitel előmozdítója A Nemzeti Casino italai között Ausztriából és a Rajna-vidékről behozott, valamint francia, spanyol és portugál borok – összesen húszféle külhoni – mellett megtaláljuk néhány korabeli magyarországi pincészet büszkeségeit is: 7 fehéret, 3 vöröset és 2 aszút. A jóval magasabb beszerzési és szállítási költségek mellett a hazai termék fogyasztásának ösztönzése is oka lehetett annak, hogy a Nemzeti Casino desszertbor kínálatában a vörösekből a portói és a malaga két és félszer (7 frt 30 kr), a madeira több mint háromszor annyit (10 frt) kóstált mint a jóféle kadarkából készült ménesi aszú palackja (3 frt). Az természetesen a Nemzeti Casinoban is előfordulhatott, amit John Paget angol utazó magyarországi és erdélyi utazása során szerzett tapasztalatairól 1839-ben megjelent könyvében megemlít, miszerint a kiváló, ugyanakkor olcsó magyar borok éppen alacsony áruk miatt nem elég vonzók a nemesség számára. Vannak, akiknél ez ma sincs másképp. (Ugyanakkor az is igaz, hogy egyes hazai borokat egy ideje annyira túláraznak, hogy a lenyűgözően széles import választékban nem nehéz legalább ugyanolyan jókat találni lényegesen alacsonyabb árakon. Mindeközben a Magyarország Év Bortermelőjének legutóbb megválasztott Balla Géza kiváló és ugyancsak korrekt áron kapható borainak köszönhető éppen a ménesi borok méltó elismertségének és népszerűségének visz szaállítása.) Széchenyi az ország gyarapodását szolgáló tucatnyi kezdeményezése között a magyarországi borok sikerének megvalósítását is szem előtt tartotta. A külföldi forgalmazás fő akadályainak elsősorban a rossz palackozást, a nehézkes szállítást és a hazai fajták rendszerezésének hiányát tartotta. Aggodalmait ekképp illusztrálja 1831-ben megjelent, Világ című művében: „Kons tantinápolyban, vagy 10 év előtt egy pénzes idegen Úr telepedék le, s fényes háztartására szükséges borokat részint Franczia részint Magyarországbul rendele. Megérkezett 3–4 hónap alatt Francziaországbul a szállítás. Nagy ládákba voltak rakva a palackok. Egy sem törött, mind egyenlő, jól levonva, jól bedugva, s egy sem romlott, mind tiszta, kel-A Nemzeti Casino pecsétje Széchenyi István aranyserlege