Budapest, 2019. (42. évfolyam)

8. szám, augusztus - Molnár Szilvia: ÉPÍTETT VILÁG - Csobbanás Budán és Pesten

BUDAPEST 2019 /8 6épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ földszinti előtérrel és öltözőkkel, folytatódik az úszó- és a tanme­dence emeletén, majd kiteljesedik a domboldalba épített, összesen hatszintnyi tematizált élményfürdő, wellnessrészleg és szaunavilág tereiben. Finom idézetekkel kísért stílus- és hangulatutazás vár a látogatókra, fürdőélménnyel keverve. A modernista elveket követő épületköpeny a ’30–40-es éveket idézi, az úszómedencetér falán itt van Barcsay Jenő 1976-os muránói üvegmozaikja, amelyet a lebontott újpesti uszodából menekítettek ide. A végállomás pedig az élmény­fürdő külön szintjén a buborékszerű, olasz designlámpákkal „pettye­zett”, kék-piros-zöld szökőkúttal, csúszdákkal kiépített gyerekmeden­cetér, ami a ’80–90-es évekre emlékeztetheti a fürdőzőt. A beruházás nyertese – és egyúttal vesztese is – Budapest. Egyrészt a fürdő meg­maradt és kibővült, ráadásul a tereprendezéskor előkerült egy díszes, antik, római utazókocsit tartalmazó, gazdag sírlelet. Ugyanakkor 246 fát vágtak ki, ebből mindössze 11-et egészségügyi okok, 235-öt viszont a bővítés miatt, és helyettük mindössze 94-et ültettek. * Az 1920-as évek második felében a Gubacsi híd melletti homokos, nagyjából 280 méter hosszú dunai partszakaszon lehetett strandol­ni az 1924-ig Erzsébetfalva nevet viselő Pesterzsébeten. 1930-ban vitéz Földváry János helyi gépgyáros bérlőként jelent meg a területen, strandmedencét építtetett, amelyet először a Duna vizével töltött fel, de nyomban vízkutatást is rendelt. Az 1932-es Hidrológiai Közlöny Igazi sósfürdő Pesterzsébeten című közleményéből kiderül, hogy már 300 méter alatt kénes-sós vizet találtak. A feltárt kút vizét minősí­tett gyógyvízzé nyilvánították, amely alkalmas ízületi gyulladások, porckorongsérv és nőgyógyászati betegségek kezelésére. (A Buda­pesten egyedülálló összetételű gyógyvíz sajátossága, hogy mindössze 14 fokos, így helyben fürdőzésre alkalmas hőmérsékletre kellett/kell melegíteni.) Földváry a strandfürdő területén fejleszteni kezdett: kád- és medencefürdőket, sőt 12 szobás szállodát is építtetett. Gyógyvize mellett külön szenzáció volt a szíjmeghajtású hullámkeltővel működ­tetett hullámmedence. A berendezés – amelyhez hasonlót 1927-ben a Gellért fürdőben helyeztek üzembe, és ma is üzemképes – a helytör­téneti gyűjteménybe került. A terület a második világháború után a Fővárosi Fürdőigazgató­ság kezelésébe került, az ’50-es években épült fel a különös, kupo­lás, terméskő burkolatú áltörökfürdő, illetve a nyeregtetős öltöző- és kezelőépület. A korabeli újságcikkekből kiderül, hogy ekkoriban újabb kutat fúrtak, és hogy a termálmedencékkel, kádfürdőkkel, gőzkam­rákkal, masszázshelyiségekkel kialakított épület 1955-ben már állt, de a kazánház hibás kivitelezése miatt csak 1956-ban nyitották meg. A hetvenes években újabb fejlesztések, felújítások, kútfúrások történ­tek, azonban a nyolcvanas-kilencvenes évekre a vízmelegítés miatt nagyon megdrágult az üzemeltetés. 2001-ben a strandot, 2005-ben a fürdőt is bezárták. A negyedszázadig húzódott felújítás most ért a végére, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. és a főváros közös, 3,4 milliárd forintos beruházásának építészeti terveit az Archikon Építésziroda jegyzi. Kon­cepciójuk lényege, hogy a kupolás, nyolcszögletű alaprajzú, központi áltörökfürdő épülete köré szervezték a további új részeket, ezzel egy olyan horizontális kiterjedésű, puritán épületkomplexumot alkottak, amelynek a Gubacsi hídról vagy a túlpartról nézve egyetlen hangsú­lya, „ismertetőjele” a kupolája. A nyári üzemű strand a gyógyfürdő­ből és kívülről egyaránt megközelíthető (kültéri élménymedencéjé­be a gyógyfürdőből ki is lehet úszni). Új hullámmedencéjét egy-egy fotók: Hajdú József

Next

/
Oldalképek
Tartalom