Budapest, 2019. (42. évfolyam)
7. szám, július - Buza Péter: HEREIN! - Mátyás,az igazságos
BUDA PEST 201 9 / 7 12HEREIN! István unokája, Aladár , a família egyetlen történelmi szereplője. 1885-ben szüle tett, 1932–34 között a főváros utolsó választott főpolgármestereként politizált (ezt úgy kell érteni, hogy akik utána következtek, azokat már kinevezték). Lemondásáig az OTI elnöke, mindvégig a felsőház tagja. Erős nacionalizmus jellemezte nézeteit, de német-utálatát se rejtette véka alá. A háborúellenes Törzsökös Magyarok Mozgalmának egyik vezéralakja alakja volt. A német megszállás után a nyilasok elfogták, Dachauban meggyilkolták. Négy gyermeke, özvegye Nem csak a Nemzeti Színház volt itt a Café Herein közeli szomszédságban, de a pesti hitközség centruma is (ahogy arról Balla Vilmos fentebb idézett szövegéből is értesültünk), ez a két erősen fogyasztó társadalmi csoport tálcán kínálta az üzleti sikert. (lásd az Egy kávés büdzséje című keretest). Magának a két utcára s egy teresedésre néző terebélyes átjáróháznak is nagy volt a vendégforgalma. Számos állandó lakójáról, itt működő intézményekről ad hírt a korabeli sajtó – nekik is kéznél volt a nap bármely szakában Herein kényelmes üzlete. Az ARCANUM terített asztalán tallózva jó néhányukat meg is nevezhetjük. Az 1850-es években itt működött a Hölgyfutár szerkesztősége, ugyancsak itt s ebben az évkörben a Budapesti Viszhangé. Itt lakott és rendelt a híres „orvos-sebésztudor”, Halász Géza . Továb bá Mosonyi Mihály , a Huszonöt magyar népdal című iskolateremtő kottásfüzet alkotója s árusítója. Működött a házban egy „Kisasszony Nevelő Intézet”, itt volt a Pestmegyei dologház áruraktára, itt tartotta közgyűléseit az Első magyar általános gyógyintézeti részvénytársaság, itt rendezkedett be az unitárius egyház könyvtára. Lakója az Országút No. 1-nek (sok évtizeden át ez a címtári címe) Mizsey Endre , Pest megye tisztifőorvosa. Mindezek együtt segítették révbe az üzlet névadóját. Aki 1873-ban üzletét tovább költöztette a Dohány és Nyár utca sarkán épített, három emeletes, saját bérházába. Eredetileg földszintes lakóház állt azon a telken, amelyet ma Dohány utca 40-ként azonosíthatunk. Már 1858-ban megvette Lang heinrich Frigyestől, aki, mint az egyik legtöbb bérlakás-épületet birtokló pesti virilista volt ismert Pesten. Herein 1870-ben lebontatta, 1873-ra Gottgeb Antal terve alapján felépíttet te a ma is itt álló, eredetileg három emeletes sajátját. Földszintjén, természetesen, kávéházzal. Balla utal rá részben már idézett ál-visszaemlékezésében, hogy átszoktak ide a régi Herein vendégei. S nyilván újak is kerültek. 1882-ben kelt a hír: „...egy harminc tagú kávézó társaság elhatározta, hogy naponkint a fekete kávé árához legalább egy krajcárt hozzátesz, kis alapot képez szegény gyermekek téli ruházására, már is 25 ft. gyűlt be a célra fillérekből.” Az 1880-as évek első felében kezd betegeskedni a házaspár, az évtized közepén Mátyás visszavonul az üzlettől. A kávéház természetesen tovább működik, de a hajdani mészároslegénynek már nincs semmi köze hozzá. Vendéglő lesz a 19. század utolsó évtizedére (Hazafi néven Spitz Jakabé), aztán megint kávéház következik: a Zala. Később mulatóhely lesz, Simplicissimus néven (színésznők vezetik), a húszas évek elején irodalmi kabaré. 1923-ban megint kávéház: Kolozsvár az új neve. Évtizedekig ismert pesti vendéglátóhely. Néha híres, máskor hírhedt. A ház első és második emeletén 1911-től garniszállót üzemeltet San Remo néven Récsei Gusz táv. 1926-ban átalakítják, itt fogadja a többnyire egyéjszakás vendégeit 1943-ig az Orient. Saly Noémi ment fel az elvárható kötelezett Herein Mátyásné Keiner Mária
