Budapest, 2019. (42. évfolyam)
6. szám, június - Götz Eszter: Futurisztikus katedrális
SZÖVEG: GÖTZ ESZTER 25 épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ – A Biodóm körvonalai már nem csak a koncepció szintjén léteznek. Szemmel láthatóak. – Ritka lehetőség, hogy egy nagyváros közepén végig lehetett vinni egy ilyen arányú bővítést. A városvezetésnek köszönhető az a bölcs döntés, hogy a tönkrement Vidámpark helyén nem szálloda vagy pláza épült, hanem az Állatkert kapta vissza ezt a hathektárnyi területet – vissza, hiszen alapításakor a város sokkal nagyobb részt ajánlott fel a kert számára, eredetileg egészen a Kós Károly sétányig tartott, de akkor csak a kétharmadát vette igénybe. Amikor a Vidámpark bedőlt, és megkaptuk a területét, alaposan megvizsgáltuk, hogyan hasznosítsuk. Lehetett volna folytatni a műemléki állatkerthez hasonló, pavilonos kiépítést, de az elemzések után döntöttünk, hogy legyen inkább egyetlen épületben minden. Tudtuk, hogy milyen állatok helyét szeretnénk javítani – például az elefántokét –, vagy hogy mely állatok tartását kellett helyhiány miatt feladnunk – például a csimpánzokét –, és van néhány faj, amelynek a bemutatását nagyon várja a közönség – például a nagy tengeri állatokét. Körülnéztünk a világban, hogy viszonylag kis területű városi állatkertek merre lépnek tovább, és megtaláltuk a sokféle élőhelyet egyesítő biodóm műfaját. Teflon alatt az óvilág – Melyik példa győzte meg? – Amikor a hollandiai Arnhemben besétáltam az 1988-ban megnyílt Burger's Bush trópusi biodómba, úgy éreztem, nem ott vagyok, ahol az autót hagytam, ez egy másik világ. A történeti előzmények nálunk is megvoltak, hiszen amikor 1912-ben felépült a Pálmaház, a „magyar Nizza”, létrejött egy hasonló, kicsit területen kívüli világ. Ezzel lett a pesti állatkertből Székesfővárosi Állat- és Növénykert. A budapesti Biodóm egy 1,6 hektárnyi területű, egybefüggő légterű, speciális teflonfóliával fedett épület lesz, amelyben az „óvilági faunát” mutatjuk be – afrikai és eurázsiai állatokat, de csak olyanokat, amelyek elődei a földtörténet során éltek itt, ahol mi ma. A miocén koriak mai leszármazottai fogják benépesíteni, a mamut helyett elefánt, a kardfogú tigris helyett ködfoltos párduc lesz, de egy komplex ökoszisztémát valósítunk meg itt törpecsimpánzokkal, a bonobókkal, egy hatalmas akváriummal a tengeri állatoknak. A „mese” történetileg hiteles, hiszen ezen a területen volt egykor a tenger széle, a lábunk alatt 30 méterrel az a miocén kori homokkő van, ami a Pannon-tengerből leülepedett. De ennél az ősmesénél sokkal fontosabb a modern természettel, az ember felelősségével kapcsolatos ökológiai tudás, amit át kell adnunk: mivel fenyeget a klí-Futurisztikus katedrális A Hungária körút felől, a Hullámvasút mögött már jól látszik egy különös formájú, hatalmas szerkezet: épül a Biodóm, amely több mint másfél hektárnyi területen mutatja be majd, milyen lehetett 10–12 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti miocén korszakban Budapest térségének faunája. A „pannon ősvadon” régen kihalt fajait ma is élő leszármazottaik, rokonaik képviselik. A szabad ég alatti területeken parkrészek, sétányok, szabadkifutók lesznek, a belső tér egyik legfőbb látványosságául az óriási, több mint kétmillió literes cápamedence ígérkezik. Dr. Persányi Miklós főigazgatót Götz Eszter kérdezte.
