Budapest, 2019. (42. évfolyam)
1. szám, január - Horváth Júlia Borbála: Angyaltrombita
SZÖVEG: HORVÁTH JÚLIA BORBÁLA FOTÓ: SEBESTYÉN LÁSZLÓ 19 a szokásos három és fél órás kirándulásokhoz képest. A növénysuliban nem növények ülnek, még csak csemeték sem, sokkal inkább lelkes kertészpalánták, akik szintén a lelkiismeretüket ápolandó, szeretnének többet ismerni a zöld világból. A feladat, hogy mire újból kitavaszodik, eltakarítsák a haló avart, és felkészülten várják az új hajtásokat. Ahhoz viszont tudás szükséges, nem utolsó sorban pedig zord szembenézés azzal, korábban mit rontottak el. Természetesen nem mindenki rendelkezik határnyi birtokkal, de még félhektárnyi földdel sem; szűkös verandán, folyosómellékben és balkonládában is élet sarjad. Amennyiben értő kéz gondozza az egyedeket... Az előadó elmondhatja magáról, hogy szintén sokat próbált gazdálkodó: foglalkozott termőfölddel, szőlővel, cserepesekkel, árult piacon; sőt részt vett egy növény-örökbefogadási akcióban is. Néhány sérültebb palánta az ő lakásában talált menedékre; és ha amúgy nekirugaszkodik, a locsolás akár két órát is igénybe vehet. Projektor segítségével riasztó fotókat vetít a növénybetegségekről: kiégett levelek, gonosz rozsdafoltok, zsugorodott bimbók és halálra fagyott hajtások szomorkodnak a felvételeken. A hallgatók bólogatnak, láttak már olyat odahaza eleget, és sebesen róják a sorokat az odakészített vonalas füzetbe: Először metszeni... Levegőztetni, átültetni... Tápoldatot adni. Rendszeresen!! A doktornő azonban mérsékletre int, mert a túlzott gondoskodás is nyomorba dönt, vagyis a szeretetet csak mértékkel adagoljuk – mondjuk, injekciós tűvel a mű -trágyát. Vásárlás/befogadás előtt fontos ön- és környezetvizsgálatot tartani, hogy ezen körülmények megfelelőek-e a vendég elhelyezésére. Fény, páratartalom, hőmérséklet egyensúlya bizakodásra ad okot, azután következik a kiválasztás. Először is élőben... Alaposan átvizsgálandó a növény, mennyire hasonlít ahhoz, amit a szakkönyv, a webáruház, vagy éppen az oral history ígért. S ekkor érkezünk a foglalkozás egyik témájához: hogyan állapítjuk meg egy epifita-féléről, hogy egészséges-e. Például egy Asparagusról? A karácsonyi kaktuszról? És az orchideáról? Például, az ép orchidea élénk, zöld levelű, egészséges hajtásokkal, kissé világosabb gyökérsüveggel; ha fehérek a gyökerek, akkor kiszomjazott. Mivel alant is fotoszintetizál, átlátszó cserépbe ültetik, s akkor jól látható, mi a probléma. Baj esetén legjobbat tesz az esővíz vagy a hólé... Ha nincs a közelben természetes nedv, akkor alapos zuhanyozás is megfelel; addig tartsuk víz alatt az orchit, ameddig buborékok nem jelennek meg körülötte. Ha a levelek szárazak, vagy harmonika-alakúak, alacsony a páratartalom, a barna foltok napégésre utalnak. Ilyeneket semmiképpen se vegyünk meg! Szegénykém, kinek kell majd az ilyen szerencsétlen? Együttérzés sóhaja suhan át a termen, de a kertésznek is adjunk lehetőséget, ne csak a kereskedőnek. Legjobb megoldás, ha megállapítjuk, növény őkelme mit szeretne éppen: virágozni vagy pihenni. Vágjuk vissza? Ültessük át? Szaporítsuk? Ezt mind megtehetjük, de csak óvatosan! A harmadik-negyedik rügy fölött metsszük el, a cserépaljba savanyú földet tegyünk, amelyet perlittel, ha szukkulensről van szó, homokkal keverjünk. Azután rendszeresen tapogassuk a földet; ha száraz, locsolni kell, ha nedves, nem kell locsolni... Felsóhajtanak a tanulók, ez menni fog, sokkal inkább, mint a kálium-nitrogén-foszfor helyes arányának megállapítása; szerencsére újabb kellemes téma következik. Növényke elhelyezése 2.0... – merthogy korábban már szó esett róla. A lényeg, hogy az eget lássa a szerencsés, ne a napot... És per sze hetente fordítsunk egyet a cserepén. Na, és mi a helyzet a rövidnappalosakkal? Derék, szakirányú kérdés, tetézve néhány típusnévvel: mikulás- és korallvirág, karácsonyi kaktusz. Éppen időszerű a konzílium, hiszen az elmúlt hetekben majd’ mindenki kapott egyegy keresetlen példányt belőlük, és senki sem szeretne korai temetést levélhullás miatt. Fon tos, hogy ne legyen huzat! Biztos tanács, biztos siker, de kifogyhatatlanok a kérdések, hiszen ezért jöttek a tanulni vágyók. Kaktuszt szabad-e ablakközben tartani? Kérdés, milyen ablakban? Déliben. Télen igen, nyáron nem... Korrekt válasz, egészséges bólogatás, miután a figyelem a szaporítás problémakörére irányul. Hagymák, gumók, dugványok, magok, levelek; megannyi lehetőség, és tőzeges virágföld a megoldás. Na, és rengeteg türelem... Összegez a tapasztalt növényész, és fajismertetésbe kezd. A legkedveltebb kúszónövények: a guzsaly, a filodendron; azokat kókuszrúdra futtatjuk. Szocreál szobanövények: törpefenyő, páfrány; fikusz, amelyek az összes orvosi rendelőben megtalálhatók. Na, és a locsolás? Sohasem száradhat ki a cserép! Vagy az mindössze városi legenda? Röpke vita alakul ki a legendák nyomában, de nincs idő alaposabb kifejtésre, mert következő feladat a gyilkos növények felismerése (például sárkányfa, anyósnyelv, a népszerű, de mérgező angyaltrombita), valamint a békés vitorlásvirág viselkedésének fejtegetése, amelyet otthon még senki sem látott nyílni. A kertészetben felturbózzák, s mire hazavi szed, lekókad... Az előadó a szünet előtt kitér a betegségek és a kártevők összefogására. Feketedés, cserebogárattak, fagyás... Sorolja a kellemetlenségeket, és mindegyikre ajánl megoldást. Ne feledjük, a nyírás minden eset ben jót tesz a növény habitusának... A tanu lók, fogódzó lévén újból fellélegeznek: nemhiába jöttek el! A szünet békés duruzsolással, rétesevéssel és kávézással telik, néhányan megosztják legszemélyesebb táplálékkiegészítő élményeiket (már ami a zöld sarkot illeti), miután elhangzik a trükkök trükkje: Leg egyszerűbb egy szem édesburgonyát bevágni a cserépbe, s várni, hogy levelet hozzon. Abban biztosan nem csalódhatsz...
