Budapest, 2019. (42. évfolyam)
6. szám, június - Elek Lenke: MÁS KOR – MÁSKÉNT - Mindent a kertbe
BUDAPEST 2019 /6 6MÁS KOR – MÁSKÉNT Hét a vége Rosta Gábor főiskolai tanár és író életének elmúlt tíz évét a kertek jegyében töltötte el. De a komposztkészítés és a kapálás mellett legalább olyan kemény munkának bizonyult a tárgyalások sorozata az önkormányzatokkal. A magasházak közötti grundok hasznosításához, a konténeres, magasított földágyások elkészítéséhez engedélyeket kell kijárni, nem árt jóban lenni a rendőrséggel és a polgárőrökkel, és közben oktatni a saját parcellájukat megművelni vágyókat. Nem csupán a paradicsom vagy a paprika termesztésének fortélyaira, hanem a kerti illemtanra, a gyerekek finom fegyelmezésére, a kutyásokkal való ideális viszony kialakítására, a káros rovarok és a növényeket előszeretettel rágcsáló állatkák – no meg a vandálok, a terménytolvajok távoltartására is jó tanácsokat ad könyveiben. Az első, A városi tanya hamar elfogyott, aztán megjelent a Közösségi kertek című kötet. amely még több praktikus tanáccsal szolgált a kertalapítással kapcsolatban. Közben megszülettek az első budapesti közösségi kertek. Ma már mintegy negyven, egyforma nagyságú konténeres ágyásban virítanak a fűszernövények és más zöldségek, piroslik az eper, pöffeszkedik a gyenge nyáritök. – Hol tart ma a mozgalom? Mostanában mintha kevesebbet hallanánk róla. – Megállapodott, megtalálta a helyét az urbánus közegben. Idén talán kevesebb új kertet alapítottak, mint az elmúlt években, viszont örvendetesen fejlődik az iskolakert-program. A korábbi rácsodálkozást felváltotta egyfajta elismerés, elfogadás. A közösségi kertek részei lettek a budapesti hétköznapoknak. – Budapesten rengeteg üres telek van, elhanyagolt állapotban, gyomos senki földjei, nem beszélve a MÁV óriási földterületeiről, némelyik nem más, mint egy jókora szemétdomb, használaton kívüli, rozsdásodó sínekkel, évtizedek óta kibelezett kupékkal, romos épületekkel. Hogy lehetne ezeket a területeket hasznosítani? – Nehéz ügy. Minden területnek van gazdája: az önkormányzat vagy vállalatok, magánemberek. A céges vagy magántulajdonban lévő telkeken csak ideiglenesen lehet kertet létrehozni, hiszen a tulajdonosok vagy építeni akarnak oda vagy értékesíteni akarják, nem lehet hosszú távon tervezni. Az említett MÁV területek sem alkalmasak a kertalapításra, ugyanis ezek meglehetősen szennyezettek, a nemzetközi irodalom sem ajánlja a vasúti területeken való kertalapítást. Behatárolt, hogy hova és milyen módon lehet közösségi kertet építeni: fontos az infrastruktúra kérdése, a közlekedés, a biztonság, a könnyű megközelíthetőség, a benapozottság, egyszóval a sikeres kertalapításhoz számos körülménynek kell megfelelően alakulnia, hogy hosszú távon jól működő kertet hozzunk létre. – Telepít-e új kerteket? – Nem. Az elmúlt években hetet hoztunk létre, és ezek mind sikeresen működnek. Most az óbudai Zápor kertet vezetem, sőt saját ágyásom is van, ahol eddig hét fajta paradicsompalántát ültettem. Idén az lesz a fő kísérlet, hogy sokféle paradicsomot fogok termeszteni. Szerencsére széles a fajtaválaszték, bízom benne, hogy szép lesz az ágyásom néhány hónap múlva. A III. kerületi önkormányzat számos közösségi programot működtet a kerületben, ennek része a Békási és a Zápor közösségi kert.
