Budapest, 2019. (42. évfolyam)

5. szám, május - Buza Péter: HEREIN! Kenyér és kalács

BUDA PEST 201 9 / 5 8HEREIN! genből érkezett Pestre (Kreyder családnévvel takarja az igazit a szöveg, s azt állítja, hogy ez a Kalapos Király uralkodásának idején történt). Danihel Józsefnél Danihel Terézia édesapjáról van szó: Thurzó az igazi vezetéknevén emlí­ti, de Martinnak nevezi és cukrásznak mond­ja, aki a német-cseh határvidékről származik. 1843-ban kapott pesti polgárjogot 12 forin­tért. A névkönyv Peliest jelöli meg születési helyeként – ilyen nevű települést nem tudtam azonosítani. Kreyderék (azaz Matheideszék) „halvérű, szenvedély nélküli emberek, kezdettől gyarmat­áruval kereskedők”. Danihel Martin „deutsch ­böhm cukrász, egyforma gyermekekkel és egy­forma országhíres süteményekkel”. Simonék pedig (Thurzónak, azaz Rutterschmidtéknek a családjáról van szó) „a rác délvidékről gyalo ­goltak föl 48-ban. Előbb Budán bábosok [mézeskalács-sütők – B. P.], később a Terézvárosban gyertyát öntöttek már. Séta a kemencék körül Néhány adat még, de nem a szépirodalomból. Rutterschmidt Károly „sütőlegény” első bizonyítványa 1866-ban Baján kelt. Itt telepedtek le, mielőtt Pestre tovább költöztek volna: az 1870-es évek végén Károly a Dob utcában nyit pékséget. Annak nyomát, hogy bárki a famíliából gyertyát öntött volna valaha is a Terézvárosban – ahogy a harmadik Rutterschmidt Károly írja – egyelőre nem találom. Danihel József pékmester 1848-ban a Király utca 5. számú házban lakik, malomtulajdonos. 1862-ben már „csak” pék, ugyanakkor egy másik József, vélhetően a fia (Király utca 9. a címe) molnár. A polgárjogot szerző József Ungehauer Teréziá t vette feleségül, már Pesten (az asszony édesapjáról, a teljes családháló első, már pesti őséről lesz még szó). Leányuk, Terézia lesz majd Matheidesz István, a belvárosi gazdag és tekintélyes pékmester felesége. Danihel József 1865-ben, 62 évesen halt meg. Az ő neve áll az első helyen a Kerepesi úti temetőben a jobb oldali falsírsor 148-as számú családi kriptájának emlékkövén. (Ez az a kripta, ahová Thurzó Gábor szerint Grosz Guszti bácsit egyszerű fenyőfa koporsóban eltemették.) Matheidesz István 1836-ban született, s ötvenöt évesen, 1891-ben halt meg. 1870-ben vette nőül Danihel Terézt. Gyermekük nem született. Gazdag ember, tekintélyes polgár. Karrierje csúcsán a Belváros helyet­tes elöljárója, a sütők ipartestületének sok éven át az elnöke, „a király koronás arany érdemkereszttel tüntette ki”. A Budapesti Hírlap 1891. október 11-i gyászhíre mást is elárul habitusáról: „A mikor a péklegények sztrájkoltak, ő, a mester, a ki maga is sok legénnyel dolgozott, a legnagyobb önzetlen­séggel támogatta követeléseiket. Bár idege-A Rutterscmidt nyaraló Budafokon Thurzó Gábor síremlékét 2017-ben avatták dr. Nagy István, Bartos Mihály, Bicsák Zoltán RUTTERSCHMIDT KÁROLY a tízes években vásá ­rolt nyaralónak házas ingatlant a budafoki Péter Pál utcá­ban. A Péter Pál Utca és Környéke Polgári Kör a Savoyai Jenő Asztaltársasággal közösen, 2007. augusztus 4-én, Thurzó Gábor emlékére táblával jelölte meg az egyko­ri Rutterschmidt-ház utcafrontját (32. szám). Thurzót 1979. február 16-án helyezték örök nyugalomra az Óbu­dai temetőben, ahol sírja ma is, a 30. parcella I. sor 48. számú sírhelyén található. Nyughelyét a Nemzeti Emlék­hely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriába sorolva, 2005-ben védetté nyilvánította. 2012. október 26-án Dr. Nagy István, Bicsák Zoltán és Bartos Mihály a megdőlt sírjelű, elvadult bokorral és sarjnövényekkel benőtt, alig érzé­kelhető sírhalmot rendbe tette, majd azt megkoszorúz­ta. Ettől kezdődően, ez a munka minden évben, ebben az időszakban megis­métlődött. Aztán a sírhelyre a Budafoki Péter Pál Utca és Környéke Polgári Kör szer­vezésében és anya­gi áldozatvállalásával, a budafoki Várkonyi és Fia Bt.-nél új síremlék készült, melyet 2017. november 4-én avattunk. Azóta is minden eszten­dőben, Halottak napjára virág és mécses kerül Thurzó Gábor sírjára. (Bartos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom