Budapest, 2019. (42. évfolyam)
5. szám, május - Buza Péter: HEREIN! Kenyér és kalács
BUDA PEST 201 9 / 5 8HEREIN! genből érkezett Pestre (Kreyder családnévvel takarja az igazit a szöveg, s azt állítja, hogy ez a Kalapos Király uralkodásának idején történt). Danihel Józsefnél Danihel Terézia édesapjáról van szó: Thurzó az igazi vezetéknevén említi, de Martinnak nevezi és cukrásznak mondja, aki a német-cseh határvidékről származik. 1843-ban kapott pesti polgárjogot 12 forintért. A névkönyv Peliest jelöli meg születési helyeként – ilyen nevű települést nem tudtam azonosítani. Kreyderék (azaz Matheideszék) „halvérű, szenvedély nélküli emberek, kezdettől gyarmatáruval kereskedők”. Danihel Martin „deutsch böhm cukrász, egyforma gyermekekkel és egyforma országhíres süteményekkel”. Simonék pedig (Thurzónak, azaz Rutterschmidtéknek a családjáról van szó) „a rác délvidékről gyalo goltak föl 48-ban. Előbb Budán bábosok [mézeskalács-sütők – B. P.], később a Terézvárosban gyertyát öntöttek már. Séta a kemencék körül Néhány adat még, de nem a szépirodalomból. Rutterschmidt Károly „sütőlegény” első bizonyítványa 1866-ban Baján kelt. Itt telepedtek le, mielőtt Pestre tovább költöztek volna: az 1870-es évek végén Károly a Dob utcában nyit pékséget. Annak nyomát, hogy bárki a famíliából gyertyát öntött volna valaha is a Terézvárosban – ahogy a harmadik Rutterschmidt Károly írja – egyelőre nem találom. Danihel József pékmester 1848-ban a Király utca 5. számú házban lakik, malomtulajdonos. 1862-ben már „csak” pék, ugyanakkor egy másik József, vélhetően a fia (Király utca 9. a címe) molnár. A polgárjogot szerző József Ungehauer Teréziá t vette feleségül, már Pesten (az asszony édesapjáról, a teljes családháló első, már pesti őséről lesz még szó). Leányuk, Terézia lesz majd Matheidesz István, a belvárosi gazdag és tekintélyes pékmester felesége. Danihel József 1865-ben, 62 évesen halt meg. Az ő neve áll az első helyen a Kerepesi úti temetőben a jobb oldali falsírsor 148-as számú családi kriptájának emlékkövén. (Ez az a kripta, ahová Thurzó Gábor szerint Grosz Guszti bácsit egyszerű fenyőfa koporsóban eltemették.) Matheidesz István 1836-ban született, s ötvenöt évesen, 1891-ben halt meg. 1870-ben vette nőül Danihel Terézt. Gyermekük nem született. Gazdag ember, tekintélyes polgár. Karrierje csúcsán a Belváros helyettes elöljárója, a sütők ipartestületének sok éven át az elnöke, „a király koronás arany érdemkereszttel tüntette ki”. A Budapesti Hírlap 1891. október 11-i gyászhíre mást is elárul habitusáról: „A mikor a péklegények sztrájkoltak, ő, a mester, a ki maga is sok legénnyel dolgozott, a legnagyobb önzetlenséggel támogatta követeléseiket. Bár idege-A Rutterscmidt nyaraló Budafokon Thurzó Gábor síremlékét 2017-ben avatták dr. Nagy István, Bartos Mihály, Bicsák Zoltán RUTTERSCHMIDT KÁROLY a tízes években vásá rolt nyaralónak házas ingatlant a budafoki Péter Pál utcában. A Péter Pál Utca és Környéke Polgári Kör a Savoyai Jenő Asztaltársasággal közösen, 2007. augusztus 4-én, Thurzó Gábor emlékére táblával jelölte meg az egykori Rutterschmidt-ház utcafrontját (32. szám). Thurzót 1979. február 16-án helyezték örök nyugalomra az Óbudai temetőben, ahol sírja ma is, a 30. parcella I. sor 48. számú sírhelyén található. Nyughelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriába sorolva, 2005-ben védetté nyilvánította. 2012. október 26-án Dr. Nagy István, Bicsák Zoltán és Bartos Mihály a megdőlt sírjelű, elvadult bokorral és sarjnövényekkel benőtt, alig érzékelhető sírhalmot rendbe tette, majd azt megkoszorúzta. Ettől kezdődően, ez a munka minden évben, ebben az időszakban megismétlődött. Aztán a sírhelyre a Budafoki Péter Pál Utca és Környéke Polgári Kör szervezésében és anyagi áldozatvállalásával, a budafoki Várkonyi és Fia Bt.-nél új síremlék készült, melyet 2017. november 4-én avattunk. Azóta is minden esztendőben, Halottak napjára virág és mécses kerül Thurzó Gábor sírjára. (Bartos)
