Budapest, 2018. (41. évfolyam)
6. szám, június - Kapronczay Károly: EMANCIPÁCIÓ - Korányi, a gyakorló reformer
7 szöveg: KAPRONCZAY KÁROLY A forradalom orvosa Kornfeld Friedrich bankár leghíresebb unokája, Sebald fia, Korá nyi Frigyes 1827. december 10-én született Nagykállóban. Elemi isko láit itt, középiskoláit a szatmárnémeti piaristáknál végezte. 1844-ben beiratkozott a pesti orvosi karra, de orvosi tanulmányai mellett nem feledkezett meg az irodalomról sem: 1846-ban Oroszhegyi Józsa (1822–1870) medikus, a pesti radikális ifjak egyik vezetője olvasókört alapított, a tagok között ott találjuk Frigyest is. Törzshelyük a Pilvax kávéház volt. Még csak tizenkilenc éves, amikor megjelenik első írása az Orvosi Tárban: Szózat az orvoskar javaslattevő bizottsághoz címmel. Ebben a képzés reformját sürgeti. Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, az egyetemi ifjúság egyik vezérének tekintették. 1913-ban írt emlékiratában meglehetős részletességgel meséli el 1848. március 15. történéseit. Őt is beválasztották abba a bizottságba, amely a főváros kívánságait tolmácsolta az országgyűlésnek. 1848. május elején tagja a küldöttségnek, amely Kolozsvárra utazott, hogy üdvözölje Magyarország és Erdély egyesülését. Ugyancsak tagja annak a bizottságnak, amelynek feladata az orvosképzés reformjának előkészítése és a tanszabadság elveinek érvényesítése lett volna. 1848. szeptember 2-án a szabolcsi önkéntes nemzetőrök „zászlóalj-orvosukká” választották, egységük Jelasić csapatai ellen vonult. Korányi ott volt a horvátok ozorai fegyverletételénél is. Amikor hivatalosan is megalakult a Honvédség, az elsők között kérte átvételét a honvédorvosi karba. 1848. november 10-én alorvosnak nevezték ki a szabolcsi 104. sz. zászlóaljhoz, beosztási helye a pesti honvédkórház lett. Amikor a magyar kormány az osztrák hadsereg támadása elől Debrecenbe tette át a székhelyét, elhagyta Pestet, Debrecenen át Nyíregyházára távozott, ahol csatlakozott alakulatához, illetve annak tábori kórházához. Itt töltött négy hónapot, miközben szakmai vitába keveredett a kórház polgári orvos igazgatójával. A honvédorvosi kar főnökétől új beosztást kért. Lumniczer Sándor főtörzsorvos, 1849. július 2-án a 104. honvédzászlóalj ideiglenes főorvosának nevezte ki. Zászlóalja végigharcolta az oroszok ellen vívott csatákat. A világosi fegyverletétel után Korányi rövid ideig a nagykállói szülői házban tartózkodott, majd tanulmányainak folytatására Pestre utazott. Felségsértés, hazaűzetés Pest alaposan megváltozott, a félelem, a bizonytalanság lett úrrá. A tanulmányok folytatására csak a legbátrabbak jelentkeztek, a tanári kar egyelőre nem foglalkozott Korányi „szerepével”, mert egymással voltak elfoglalva. Balassa János t az Újépületben tar tották fogva, a kiszabadításáért egy bizottság – amelyet Korányi vezetett – ment Prottmann rendőrfőnökhöz, talán ennek is köszönhető, hogy Balassát hamarosan szabadon engedték. Ekkor szövődött közöttük barátság: Balassa a még szigorló medikus Korányit tiszteletbeli segédjévé fogadta, és egy – haláláig őrzött – Lüer-féle sebészeti műszertárral ajándékozta A magyar orvostudomány kiemelkedő egyéniségei sorába tartozik Korányi Frigyes (1827–1913), a hazai belgyógyászati isko la megteremtője, a magyar medicinát a 19. század utolsó harmadában európai rangra emelő, úgynevezett pesti orvosi iskola egyik szellemi vezetője. A centristák politikai tervezőmunkája találkozott a pesti orvosi iskola orvosi-egészségügyi törekvéseivel. A prevención alapuló politikai-szociálpolitikai szemlélet találkozott az orvosi-egészségügyi prevenció szükségességét felismerő orvosok programjával és törekvéseivel. E folyamatnak volt részese, meghatározó egyénisége Korányi, a márciusi ifjak egyike, a később neves professzor. János, Viktor, Sebald Friedrich Joachim Kornfeld (??–1826) bécsi bankár, a napóleoni háborúk idején a hadsereg egyik hitelezője és felvásárlója a Napóleon bukását követő inflációban elvesztette vagyonát. A 18-19. század fordulóján született három fia, János, Viktor és Sebald. Mindhárman a bécsi egyetem orvosi karán szereztek seborvosi és szülészmesteri oklevelet, hogy aztán az 1820-as években Magyarországon telepedjenek le, s kezdjenek sikeres karriert. János (1795–1880) 1824-ben Szatmárnémetiben telepedett le, s lett püspöki háziorvos, 1838-tól megyei főorvos. 1828-ban katolikus hitre tért, 1848-ban változtatta családnevét – fivéreivel együtt – Korá nyira. Egyik unokája Nyíri Sándor (1854–1911) altábornagy lett, 1903 és 1905 között a Tisza István vezette kormány hadügyminisztere, majd képviselő, 1911-től a Királyi Testőrség parancsnoka. Viktor Móricz (1796–1870) 1829-ben költözött Máramarosszigetre, előbb városi orvos, majd 1839-től Máramaros vármegye tiszti főorvosa. Családjával 1833-ban katolikus hitre tért. Elsőszülött fia, Frigyes (1827–1903) joghallgatóként a Bécsi Légió hadnagya, majd a magyar honvédség főhadnagya. 1851-ben befejezte a jogi tanulmányait, törvényszéki bíróként dolgozott. Jeles leszármazottja Korányi Imre (1896-1985) Kossuth-díjas műegyetemi tanár. A legfiatalabb Kornfeld-fiú, Sebald 1825-ben Nagykállóban vette feleségül Nyiri (Kandel) Annát, akitől kilenc gyermeke született. 1837-ben tért katolikus hitre. Kiváló orvos, gyakorló műfordító: Petőfi verseit ültette át németre, a kötet Bécsben jelent meg. Második fia, Imre (1830–1909) végzős gimnazistaként, 1848 novemberében három osztálytársával beállt honvédnak. Zászlóaljukat 1849 szeptemberében az oroszok Tokaj alatt szétverték. 1853-ban a pesti orvosi karon gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett, 1868-tól Nyíregyházán nyitott – Oroszlán Patika néven – saját üzletet. Korányi, a gyakorló reformer Vaskorona rendjének másolata (az eredeti elveszett)
