Budapest, 2018. (41. évfolyam)
3. szám, március - Horváth Júlia Borbála: SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK - Szecesszió: vágyódás az elvágyódásra
BUDAPEST 2018 március 10 kók tiltakoztak, és sikerült megmenteniük; például a Tátra utca 12/b-ben. A vágyódás ekkorra hatalmas méreteket ölt, s a társaság megfogalmazza az általános véleményt: Mindenütt jó, de leg jobb máshol... A túravezető azonban újabb helyi csemegével áll elő: – Azt tudják-e, melyik Radnóti Miklós valódi szülőháza? Néhányan ismerik a történetet és rávágják: – A Kádár utcában... S máris folyta tódik a sztori, hogy a hatvanas években nem illett volna átnevezni az utcát, ezért a két sarokkal arrébb fekvő kapta a költő nevét. Mindez nem változtatott azon, hogy Radnótinak erős kötődése volt a kerülethez; nem messze, a Berlini (Nyugati) téren találkozgatott Kassák Lajos sal, a Banán-sziget nevű bisztróban. Újabb melegedő megálló... Néhányan a napsütötte házfalhoz tapadnak, s tanulmányozzák a szemközti ház díszítőjegyeit. – A Balzac utcában több épület található, amely a lehiggadt szecesszió jegyeit viseli. Ezt itt a Román testvérpár tervezte, a kapualjban látható a változás, amely már tisztán az art deco-ra utal. Mivel korábban nem létezett magyar oszloprend, a hazai építészek úgy döntöttek, megalkotják azt is. Talapzat nélküli, népies motívummal ellátott tartókat terveztek, amelyeken ugyanazon jegyek sűrűn, egymás mellett ismétlődnek. Ez is megvan... Sóhajt egy igazán fiatal ember, és további telefonfelvételeket készít a hószín pillérekről, mások komoly gépekkel digitalizálják a kortárs múltat, hogy majd a jövendőbeliek rácsodálkozzanak: micsoda ódivatú nénik és bácsik bolyongtak szabad idejükben a huzatos lépcsőházak rejtelmei közt. – Az art deco nem terjedt el túlságosan nálunk, köszönhetően annak, hogy francia irányzat volt, s Trianon jelenlévő tragédiája miatt az emberek nem lelkesedtek érte... Szótlanul vonul tovább a csoport, mint mindig, amikor a történelem lehelete átsuhan a jelenen. Néhányan közben elkallódnak, körülnéznek az emeleten, az udvaron, a bicikli- és az egykori széntároló helyiségben, a lengőajtó mögött, s persze itt is sláger a lift, és annak kovácsoltvas cirkalmai. A szemetet kérjük a kukába beletenni... Uram, legyen szíves a motorjával elállni az ablakom alól... Esztikém, este hozza fel a kulcsot... Ismerős életmondatok a társasházi létből, s a túrázók megnyugszanak, hogy velük sem történik különösebb, mint más együtt-lakókkal. A kirándulás utolsó helyszíne a Katona József utca 26, a híres Palatinus-házak egyike. – Kosztolányi is bérelt lakást a túloldaliban, de annyira megviselték az észak-nyugat felől betörő szélviharok és a tavaszi-őszi huzatos Duna-part, hogy végül elköltözött. Nem úgy Jászai Mari, akinek ablakai a mai Jászai Mari térre néztek. Imádta a Palatinus-házat, s vagyonát az építtető Schiffer Miksára hagyta. A ház földszinti bejárata még az eredeti vastag üvegablakokat őrzi, egy pisztolygolyó lőtt nyomával, amely tisztázatlan körülmények között került oda. Bejárva a kapualjat megoszlanak a vélemények: – Tényleg nem olyan jó... Szűk és sötét az udvar... Bezzeg az utcára néző szobák... Végül kiegyeznek abban, hogy azért nem olyan rossz. Végezetül sietősen búcsúzkodnak, mert ellenállhatatlan vágyakozást éreznek, hogy egy kedves, ismerős asztalnál elköltsék a forró, vasárnapi húslevest. ●