Budapest, 2018. (41. évfolyam)

12. szám, december - Bojár Iván András: ÉPÍTETT VILÁG - Zöld vagy barna

BUDA PEST 2018 / 12 16épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ Az utóbbi hetek egyik legnagyobb szabású építészeti esemé ­nye Budapesten a majdani Közlekedési Múzeum helyszíné­nek bejárása volt. A Kőbányai úti járműszerelő csarnokainak, üzemi és irodaépületeinek feltérképezésére a kortárs építészet nem­zetközi mezőnyének éllovas tervezőirodái vállalkoztak, elfogadva egy­ben a meghívásos tervpályázaton való részvételt. Ez a szakmai keretekben zajló program túlmutat önmagán. Tudják ezt a holnapi múzeum megvalósulásán dolgozók, Vitézy Dávid múzeumigazgató és csapatának munkatársai: nem véletlenül készült az eseményen résztvevőket faggató, több kis interjút ötvöző promóciós filmecske. Épp olyan hosszú és épp olyan lendületes, hogy a közösségi oldalak fiatal követőinek érdeklődését remélhesse. De az építészet világának ügyeivel hosszabb ideje beoltott külföldi közélet számára is erős üzeneteket közvetít. Hiszen a Diller Scofidio + Renfro, a Lacaton és Vassal, David Chipperfield, az Atelier Brückner, a Foster + Partners, a Reichen et Robert vagy a Bjarke Ingels Group, az S. H. Las­sen vagy Nicola Pomranke irodája sokak számára teszi nyilvánvalóvá: a pénz-paripa-fegyver szükséges eszköztárával rendelkező magyar állami projekt kiemelkedő ambíciókkal, nemzetközi mezőnyben is nagyra értékelt célokkal indul. Feszes versenyben A modern építészetben kialakult gyakorlat alapján a kortárs terve­zői eszméket és esztétikákat vagy a szakrális építészet vagy pedig a szekularizált társadalmak szellemi esszenciáit őrző múzeumok terve­zései teremtik meg. Ezek kísérleti alkalmak. A funkció az efféle épüle­tek esetében meglehetősen szabad. Technológiai fegyelem nem, leg­feljebb liturgikus vagy muzeológiai didaktikai szabályok kötik. ZÖLD VAGY BARNA? Zöldmező vagy rozsdazóna? A fejlesztők, beruházók, ha Budapestről van szó – s a fővárost körülölelő, itt-ott már megszaggatott, olykor a földművelésbe is bevont zöld gyűrűt is a részének tekintve –, rutinszerűen felteszik maguknak ezt a kérdést. Saját közvetlen hasznukat, s legkevésbé sem az urbanisztika vagy a természetes környezet szempontjait mérlegelve. Ennek a mérlegelésnek egészen más szinten kellene megtörténnie. A jövőkép nélküli, a spontán, alkalmi érdekek nyomán formálódó településszerkezet a harmadik világ jellemzője. Ahol az erős közösségi és várostervezői, szakmai érdekképviselet híján a piac tarol. Múzeum lesz a csarnokból (fotó: Danyi Balázs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom