Budapest, 2018. (41. évfolyam)
2. szám, február - Ráday Mihály: Túl az első lépésen – van tovább?
BUDAPEST 2018 február 4 a megóvandó hársakat, a platánokat, magnóliafákat, a közlekedés és közműellátás kérdéskörét, s négy alternatív javaslatot is a terület felhasználására. Lakónegyedként vagy iroda-parkként, intézményi területként, több vagy kevesebb meghagyandó épülettel, illetve új házakkal beépíthető négyzetméterrel (avagy négyzet-hektárral) kalkulálva. Kulturális funkciókról akkor a megrendelő kerület és a tanulmány készítői részéről sem esett szó. Pedig a Népliget melletti együttesnek a városközpont felé néző, a területet lezáró épülete éppen a magyar vasutas múlt és kultúra egyik fellegvára, a Törekvés Művelődési Központ. 2010 júniusában jelent meg Élt 142 évet címmel a BUDAPEST hasábjain az a dolgozat, mely e témával foglalkozott. Alig több mint két évvel azután, hogy a MÁV Északi Járműjavító Kft. rendesen megünnepelte a 140. születésnapját, s ez alkalommal a témához legjobban értő szakemberek közreműködésével, a 2007. március elsejei ünnepi alkalom idején még ott dolgozók teljes listájával és számtalan fotóval, gazdagon kiállított könyvet jelentetett meg. Ma is érdemes elolvasni a bevezető néhány sorát: „A MÁV vezetése nevében is további sikeres évtizedeket kíván” Kamarás Miklós vezérigazgató. A MÁV Zrt. elnö ke, Heiczinger István szavai szerint pe dig: „az Északi Járműjavító jól bizonyított. Képes a folyamatos megújulásra, részese a modernizációnak, sőt, modernizációs folyamatokat generál. Az utóbbi időben egyre jobban érzékelhető az Uniós piacból való részszerzési akarat és az ehhez szükséges képességfejlesztés. Jó úton halad az Északi.” Az út a bezáráshoz vezetett. Az Északi Főműhely születési éve 1867, megszüntetésére 2009 őszén került sor, amikor eszközei nagy részét és funkcióját a Szolnoki Főműhelybe telepítették át. Néhány adat a legendás múltból Az Eiffel-csarnokot követte a mozdonykerék-eszterga és gyártási esztergaműhely, a tanoncműhely, az új lemezhajlító, a tűzcsőjavító és a rézművesműhely. A nagy tengelytávolságú két- és négytengelyes személykocsik javítására 1897-ben alváz- és szekrényműhely épült, amely 1926–1945 között motorkocsik javítására szolgált. A 20. század elején többször is tűzvész pusztított a gyárban. Az I. világháború előtt a szűkös források miatt nehéz helyzetbe került a telep, hiányoztak a védőeszközök, lelassult a közművesítés. 1873-ban fedett helyen 20 mozdony, 31 kocsi, a szabadban 259 kocsi volt elhelyezhető – olvasom. A gyár 417 alkalmazottja majdnem mind német és szláv nevű, de akadnak olasz és francia nevűek is. 1884-ben már 129 állású kocsiosztállyal dolgozott a mozdony- és kocsifelszerelési műhely, önálló famegmunkáló és kárpitos egységekkel. Volt alváz- és szekrényjavító, 60 kocsiállású fényező és mázoló; 50 állás mozdonyok, 30 állás szerkocsik javítására szolgált a mozdonyjavító műhelyben. Volt úgy, hogy már a 20. század elején egy időben 90 mozdonyon és 455 kocsin lehetett tető alatt dolgozni a telepen, és további 48 mozdonyon és 280 kocsin a szabadban. 1909-ben a MÁV több mint háromezer darabos mozdonyállományából ezerötszáz darabot javítottak itt. A telep 1867-től belgáké és svájciaké volt. (Az igazgatóság tagja volt Klapka György tábornok is.) Később a magyar állam átvette a területet, és több csarnokot épített rá, melyek közül az ezredforduló környékén néhány épületet műemlékké is nyilvánítottak. Volt itt katonai kórház az első világháború alatt, s a második világháborút követő hidegháború idején épült BGA, tehát bomba-, gáz- és atombiztos bunker is, ami önmagában igen érdekes és különleges látványt nyújt(hat) a területre látogatóknak. A terület Könyves Kálmán körút felőli végében a kis raktárak sora is műemlék-védelmet kapott. A főműhely Kőbánya felőli vége közelében az egyik stadionnyi méretű csarnok öntőminta-raktár volt, 1900 körül épült. A szomszéd csarnok-óriást, a forgóvázműhelyt az 1970-es években építették és ’76-ban fejezték be. Jó nagy ez is, egy másik korszak jellegzetes darabja. Rengeteg jól használható hatalmas tér! Az Eiffel-csarnok homlokzata A Diesel-csarnok fejépülete a Kőbányai út felől, és a csarnok másik vége
