Budapest, 2018. (41. évfolyam)
10. szám, október - Müller Péter Sziámi: Bétaville - A handlétól a grand caféig - ÁCIÓ-RÁCIÓ-REKREÁCIÓ!!!! - A MI tájaink
BUDA PEST 2018 / 10 30 Müller Péter Sziámi Bétaville Azt mondták, van itt egy város Azt mondták, a neve Bétaville Azt mondták, ünnep van benne Örökké jubilál a drill Rám adtak valami ruhát Azt mondták, dobjam el a régit Ez a város prostituált Gyűlölöm, mikor kielégít Rémes hely, Bérelj fel! Munka nélkül vagyok, Megbízhatsz bármivel. Bevallom, hazudtam neked Nem vagyok az, akinek hiszel Értsd meg, és próbálj ki végre Ingyen is végzek bárkivel Azt mondod, ez itt nem műfaj Azt mondod, kis ország, jól van Tanultam én is, hogy kicsi De mindig élen járt a sportban Rémes hely, Bérelj fel! Munka nélkül vagyok, Megbízhatsz bármivel. Ez az utolsó ország Ahol semmit nem követtem még el Ez a város szétrohaszt Küzdök a végelgyengüléssel Mi ez a lötty, amit iszunk? Emlékeztet valamire Igen, itt valahogy minden Valami másnak a helye Rémes hely, Bérelj fel! Munka nélkül vagyok, Megbízhatsz bármivel. Igen, le vagyok törve Ne mondd, hogy túl sötéten festem Ez tényleg szánalmas státusz: Egy vaktöltényes szupergyilkos Pesten! Rémes hely, Bérelj fel! Munka nélkül vagyok, Megbízhatsz bármivel. A handlétól a grand caféig Zsidók az 1867 és 1918 közötti magyar kereskedelemben és vendéglátásban Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum • 2019. február 3-ig ¤ A magyarországi zsidóságot polgári jogaiban egyenjogúsító 1867. évi törvény után hazánk zsidósága a gyorsan fejlődő országgal együtt gyarapodott. Számuk ugrásszerűen megnőtt a kisebb-nagyobb kereskedők és vendéglátósok körében is. Kiállításunk a dualizmus boldog békeévtizedeinek világába repít, és esettanulmány jelleggel mutatja be többek között Mauthner Ödön történetét, aki a századforduló talán legjelentősebb vetőmag-nemesítője és kereskedője volt, de ismertetjük a Budapest első modern áruházát megvalósító Goldberger család történetét is, ahogy a közelmúltban a múzeumba került, nagykőrösi Kőrösi F. Péter vaskereskedő élete is megelevenedik a tárlaton. A látogatók ezen kívül láthatnak, és olvashatnak érdekes dolgokat az 1890-es évek legnagyobb mulattatójáról, Somossy Károly ról, és megidézzük az olyan híres kávésokat is, mint a New Yorkot üzemeltető Harsányi ék vagy a Steuer család. A felsoroltakon kívül több bemutatott egyedi példa alapján a kiállítás rendezői azt szeretnék érzékeltetni, hogy az 1867. utáni magyar zsidóság hogyan vált a magyar ipar- és vendéglátás történetének legjelentősebb rétegévé. ÁCIÓ-RÁCIÓ-REKREÁCIÓ!!!! Simulj velünk! – Családi fittnap a Természettudományi Múzeumban Magyar Természettudományi Múzeum • 2018. október 27. 10.00-től 17.00 óráig ¤ Még csak most indult a suli, de te már belefáradtál? Pihennél, vagy csak egyszerűen szeretnél egy klassz napot eltölteni a családoddal, és megtudni, hogyan lehettek egészségesebbek és kiegyensúlyozottabbak? Tölts el egy mesés napot a Magyar Természettudományi Múzeumban és egyszerűen csak... SIMULJ VELÜNK! Várunk téged is október 27-én! A MI tájaink A 100 éve született Mándy Ivánra emlékezik a PIM új kiállítása Petőfi Irodalmi Múzeum • 2019. január 31. ¤ Szokatlan és látványos kiállítással állít emléket az idén száz éve született Mándy Ivánnak a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az író szövegei mellett Mácsai István festményei idézik meg a Mándy írásiból jól ismert világot, amelyben a lírai látomás keveredik a pontosan megfigyelt valóság apró részleteivel. A táj, amelyre a tárlat címe is utal: Budapest. A városi alakok, udvarok és ecetfák, erkélyek és gangok, lámpák és kerítések, a nagyvárosi lét nyers valósága, a minden romantikát nélkülöző szegénység. Mándy Iván írásaiban azonban a költészet átszínezi a kopott utcákat, tereket és a bérházak folyosóit, egy város külső és belső tereit. Mácsai István, a huszadik század jelentős festőművésze olyan látszat mögötti lényeget mutat be művein, melynek irodalmi párja Mándy szövegeiben olvasható – a sokszor rideg valóság mögötti személyes szürrealizmust. Mácsai István festményein természetesen jelenik meg akár egy infánsnő vagy éppen egy oroszlán a lépcsőházban, s ez oly magától értetődő, mint az, ha Kossuth Lajos száll fel a villamosra a Terézvárosban. A két művész sok időt töltött együtt, így a kiállítás emléket állít ennek a barátságnak is: Mándy Iván és Mácsai István, két nagy művész egymásra találásának.
