Budapest, 2018. (41. évfolyam)
9. szám, szeptember - Bojár Iván András: ÉPÍTETT VILÁG - Mese a modern hagyományról
BUDA PEST 2018 / 09 14épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ Tágas terek és temérdek levegő – ezek a legfőbb jellemzői. Széles folyosóin, a ház minden irányába nyitó klubsarkain keresztül a város a beltér részévé válik: szemközti paloták, kupolák, homlokzatok alkotnak optikai térfalat. Itt minden a fényről szól. A más és más kódszínbe öltöztetett emeletekről messzire látni, s a meszeség kiszabaduló érzése oldja a napirend okán általában zárt életű intézmény szigorát. Szálloda, luxus anyaghasználat nélkül. A tervezők tudták, itt a mindennapok működése olcsó de masszív, strapabíró anyagok felhasználását kívánja. Mindez nem ment sem a sok fénnyel garantált derűs hangulat, sem a szépészet rovására. Ez utóbbi azonban nem dekorációkból, csinos applikációkból áll, hanem a funkcionalitást következetesen képviselő gondolkodásból fakad. Mintha egyetlen svung lendülne végig a házon, egyetlen vezérgondolat, mely aztán mert értelmes, hát megnyugtató, harmonikus látványba rendeződik össze. Egyik oldalon a ház kifutó sarkát, túlsó homlokzaton a fölétornyosuló öt emeletet aláfogó karcsú oszlopok a klasszikus modern korszakát idézik nosztalgia nélkül: az efféle szerkesztés, lám, érvényes ma is. Hogy mégsem a húszas-harmincas évek háza ez, arra bizonyíték a nagyvonalú fél-átrium udvar akkor még nem létező, a ház belvilágába parkot, zöldet és megint csak fényt becsempésző megoldása. Nagyon mai mód az is, ahogy a különben tán monotonná váló homlokzat vonala – mintha régtől ott álló facsoportot kerülne – mozdul, megtörik. S ez a játék elegendő is ahhoz, hogy a fény mint díszítőelem a külső felületeken is érvényre jusson. A nap mozgása sokféle fény-árnyék viszonyt teremt a változó síkú homlokzaton. Hogy még gazdagabb árnyékból rajzolt grafikai játék bontakozzék ki, a tetőket helyenként random módra szerkesztett lebegő gerendák fogják össze. A ház színe is változékony. Nemcsak a benti zöld-kék-sárga-narancs és vörös emeletek színei váltakoznak, de a homlokzatburkoló greslapok is bézs s halovány narancsszínűek – tovább erősítve az épület derűs auráját. Ez a ház nem harsog, ám határozottan van jelen. Magabiztos mozdulattal települt az évtizedeken át elhanyagolt, lezüllött, most kibővült feladatkörökkel, határozott jövőképpel és máris látható életerővel megújuló Orczy-kert végére. A második világégés elmúltával nagyapám egy Jászai Mari téri modernista házba vezette családját. Pali bácsi hasonlóképpen: ő egy Váci utcai modern lakóépületben kezdett új életet. Az ő szemükben ez a térfelfogás, a kollégium külsején-belsején következetesen megszólaló architektonikus nyelv nem lenne idegen, be nem fogadható. Számukra talán nemcsak a régi világ katonai oktatása, de a célszerű friss szellemű építészet is hagyomány lenne.
