Budapest, 2018. (41. évfolyam)
1. szám, január - Téray János: Avartalanítod - N. Kósa Judit: Fűben, fában Budapest
BUDAPEST 2018 január 27 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Nyáry Krisztián legújabb könyvé ben 1848–49-ben született levelek segítségével meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét. Az ismert szereplők személyes hangú magánlevelei mellett az utca embereinek üzenetei alulnézetből mutatják be a tankönyvekből ismert történelmi eseményeket és a mindennapok küzdelmeit. Hiszen a 170 évvel ezelőtti emberek mást és másképp tartottak fontosnak, örömeik és fájdalmaik, reményeik és félelmeik emberközelibbé teszik a két esztendő krónikáját. A kötetben szereplő 163 levél mindegyikéhez egy-egy rövid történet is társul a Nyáry Krisztiántól megszokott stílusban. Ára: 4500 Ft NYÁRY KRISZTIÁN: FÖLÉBREDETT A FÖLD Corvina Kiadó BENEDEK DARIDA: GRAND BUDAPEST Libri Kiadó Hova menjünk Budapesten, hogy jól érezzük magunkat? Hol lehet jókat enni-inni? Milyen fontos kulturális színtereket érdemes felkeresni? Az angol nyelvű Grand Budapest sorra megválaszolja ezeket a kérdéseket, miközben végigvezet az olyan fontos helyszíneken, mint a zsidónegyed, a budai Vár, a romkocsmák, a Margitsziget vagy a Városliget, a fürdők – és közben titkos tippeket ad, hogy utazóként ugyanolyan bennfentesnek érezhessük magunkat, mint a helyiek. Ezen kívül pedig megismerkedhetünk néhány olyan budapestivel, akik séfként, kávészakértőként, étteremtulajdonosként vagy más módon meghatározó szerepet játszanak a szemünk előtt zajló magyar gasztronómiai forradalomban. Ára: 6000 Ft is a 19. század végéről való. Az Andrássy út nagy túlélői a Köröndön laknak: a többi platánt előbb az első világháború szénhiányában cidriző városlakók, majd az egész nap hömpölygő gépkocsik pusztították el. A kilencvenes években egy kifejezetten várostűrésre szelektált magaskőris fajtával helyettesítették őket, a még menthető példányokat pedig áthelyezték a Népligetbe. Apropó faáthelyezés: gondolták volna, hogy a legidősebb pesti fa, amelyet átültettek, hetven éves volt? Az örökzöld tölgyet 1977-ben költöztették át a vállalat Vágány utcai telepéről a Paál László sétányra. Hasonlóképp, a metró megnyitásakor a Blaha Lujza térre helyeztek ki egyetlen éjszaka alatt húsz-harminc éves fákat, de nagy sikernek számított az is, amikor a Köztársaság téri metrókijáró környékéről ötven idősebb fát telepítettek át a park más részeibe. Mindezekért az érdekes apróságokért persze végig kell bogarászni az elegáns albumot, de megéri: a világosan szerkesztett, látványos könyv mindenkinek tartogat új információkat. A bevezető fejezet a Főkert 150 éves történetét foglalja össze, majd az egyes parkok bemutatása következik. A városrésznyi területek (Tabán, Népliget, stb.) ismertetését követi a kisebbeké, aztán jönnek a terek (a sor meglehetősen szellős, a válogatás alapja nem teljesen világos), illetve a különleges közparkok (Nehru-part, Feneketlen tó, Gesztenyéskert). Végül az utak fasorain kalauzolnak végig: megnézhetjük a Tóth Árpád sétány japán díszcseresznyéit, a Szilágyi Erzsébet fasor többször kicserélt, várostűrő fáit, a korzókat, a körutakat, az Andrássy utat és az Üllői utat. (Bardóczi Sándor nak a BUDAPEST szomszédos oldalain publikált írásából az is kiderül, milyen fajtájúak voltak Kosztolányi Üllői úti fái – mert ez az adat nem került be a szövegbe, habár a verset beidézik.) A túra a lakótelepeken ér véget, de még a fővárosi természetvédelmi területekre is bekukkanthatunk. A könyv nagy erénye, hogy évszámokkal, fajtanevekkel, meny nyiségekkel és a tervezők megjelölésével – figyeljünk fel rá, hogy a zömük nő! – adatolja az egyes parképítéseket, ahogy az is, hogy a növények mellett részletesen megemlékezik például a szobrokról, térplasztikákról. Épp ezért meglepő, hogy szinte semmit sem olvashatunk viszont a padokról, ivókutakról, és a játszóterekről vagy a manapság divatos fitneszparkokról is csak érintőlegesen esik szó. Ezért azonban kárpótolnak az olyan pompás információk, mint hogy a Népliget útjait a Főkert korábbi főkertészeiről nevezték el a nyolcvanas években, vagy hogy a Szent István park 2010-ben létesített rózsakertjében Márk Gergely rózsanemesítő fajtáit mutatják be. A könyv rendkívül gazdag képekben, a felület legalább felét ezek foglalják el. Alaposabb szemlélődés után azonban világossá válik, hogy ez egyben az album Achilles-sarka is. Noha rengeteg izgalmas apróságot említenek a szerzők (csak a példa kedvéért: héttörzsű júdásfa a Városmajorban, papíreperfa a Fővám téren), ezekről nem találunk fotót. A szépséges kortárs látványfelvételeket döbbenetes mennyiségű archív, zömmel Fortepan-fotó egészíti ki: ezeket persze örömmel nézegeti a retróra fogékony közönség, de a Fortepant alaposan ismerők bosszankodhatnak azon, hogy a bevezető fejezetben a több száz, a honlapon már adatolt fényképhez semmiféle képaláírást nem fűztek a kötet készítői. ● 150 éves a Fővárosi Kertészet, 1867–2017 Szerkesztette: Dékány Szilveszter, Főkert Nonprofit Zrt. A kötet megvásárolható a Líra bolthálózatában vagy a FŐKERT központi irodaházában (Budapest, VII. Dob u. 90. – Kommunikációs és PR csoport). Info: www.fokert.hu/150konyv +36 30 667 5243 Hild József a 19. századi építé szettörténet kiemelkedő alakja. A reformkorban fejlődésnek induló Pest klasszicista városképe gyakorlatilag az ő tervezőirodájának asztalán rajzolódott ki. Több mint kilencszáz olyan pest-budai építési kérvényről tudunk, amely a nevéhez köthető. Magyarország monumentális szakrális épületeinek megvalósításában is jelentős szerepet kapott, az ő tervei szerint épült fel az egri székesegyház, 1839-től az ő vezetésével folytatódott az esztergomi bazilika építése, és ő kezdte el a Szent István-bazilika tervezését és építését is. Kortársai tisztelték és elismerték, a korabeli folyóiratok „lángeszű építőmesternek” nevezték. Ára: 9900 Ft HAVAS GYÖNGYVÉR: HILD JÓZSEF Holnap Kiadó A könyvFUGAbooks ajánlata