Budapest, 2018. (41. évfolyam)

7. szám, július - Santopalato – Szent Szájpadlás - Ráday Mihály: EMLÉK-KÉP

29 EMLÉK-KÉP Ráday Mihály ¤ Nézegetem a BUDAPEST májusi számában a festőmű­vész zseni, Mednyánszky László műtermeiről szóló írást, és tolulnak elő az emlékek csőstül. Ráadásul a nappalinkban főhelyen van egy régi fénykép, amelyen a fotós éppen a pesti műtermében örökítette meg a mindösszesen 67 évet élt, de már életében nagyon öregnek látszó mestert. Ezt a képet most szívesen közreadom. „Mednyánszky – egy csavargó festő élete” címmel forgattunk Szabó György forgatókönyvéből Szőnyi G. Sándor rendezővel televíziós mozit 1978-ban. Sikerült elérni, hogy a szokásos 16 milliméteres filmszalag helyett 35 milliméteresre dolgozhas­sunk, ahogy a moziba szánt játékfil­meket volt szokás forgatni, hogy filmünk képi minőségével igyekez­hessünk legalább megközelíteni azt a gondosságot, látványvilágot, amit a festő tudott, hogy „felnőhessünk” hozzá legalább technikailag. Kevés nehezebb feladat lehet egy operatőr számára, mint egy festő éle­tét, életének helyszíneit, alkotásainak hangulatát megértve, megtanulva, azt újra, filmszalagra megteremteni. Ráadásul ezek a helyszínek és han­gulatok igen különbözők. Hatalmas látványú tájak, pislákoló petróleum­lámpa megvilágította arcok, komor háborús viszonyok, elegáns szalo­nok és lerobbant, szegényes miliők. A helyszínek pedig Budapest, Bécs, meg Párizs a 19. században, a Millenniumra készülő Feszty­körkép megfestésének helyszíne a Vereckei hágónál, I. világháborús lövészárok meg kórterem Szerbiában és az olasz fronton, meg – per­sze – a gyerekkor világa Beckón és Nagyőrben. Szlovákiában nem kap­tunk forgatási engedélyt, így Pásztor József gyártásvezető hihetetlen szer­vezőképességének eredményeképpen a nagyőri várkastély Pesten meg­épített díszlet-teraszát teherautó­kon vittük át a lengyel Kárpátokba, majd azt ott felépítve elértük, hogy a jelenet háttere tökéletesen illúziót keltő legyen. A kastély parkjának meg hibátlanul megfelelt az alcsúti park, vagyis a II. világháború után széthordott klasszicista kastély meg­maradt, még most, arborétumként is pompás, egykori kertje. A filmgyár fóti telepén épült filmünk számára igazi párizsi utca meg kocsma is. Természetesen díszlet volt Munkácsy Mihály párizsi műterme is, ahol az akkor már nagy sikerrel dolgozó mestert felkereste a pályakezdő ifjú Mednyánszky. Szőnyi, a már nagybeteg rendező még életében azt kérte, hogy, ha a mai állami televízió megemlékezik róla a halála után, elsősorban ezt a filmjét ismételjék meg. Ez 2012 márciusában meg is történt. Újra megnéztem az akkor már 34 éves játékfilmet, amely – talán nem sze­rénytelenség leírni – ma is vállal­ható. A pesti műterem megépítéséhez Varga Mátyás díszlettervezőnek, az időskorú mestert alakító Horváth Sándor színművész öltöztetéséhez Mialkovszky Erzsébet jelmezterve­zőnek, s persze a sorok jegyzőjének, vagyis e film képi világa megte­remtésében szép és hálás feladatot kapott operatőrnek is sok segítséget adott az itt most publikált fénykép. Santopalato – Szent Szájpadlás Gasztroművészeti kiállítás Koreai Kulturális Központ • 2018. július 31-ig ¤Az étel rejtett dimenzióival foglalkozik a Koreai Kulturális Központ és a Stúdió Galéria májusban nyílt rendhagyó kiállítása, amelyen hat ország húsz alkotója mutatja be, hogy az éhség csillapításán túl milyen szövevényes gazdasági, mikrobiológiai, politikai szálak fűznek minket az ételhez. Miért az otthoni koszt az igazi? Hogyan válik átpolitizálttá az anyatej? Miként lesz egy étel a személyes vagy a nemzeti identitásunk része? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a kiállítás, amelynek címe – Santopalato (Szent Szájpadlás) – a futuristák előtt tiszteleg, akik az ételeket a művészet alapanyagának tekintették, és újra értelmezték az étkezéshez kapcsolódó szabályokat. Az 1931-ben Torinóban megnyílt Santopalato volt az első futurista étterem, ahol a fogások és az enteriőr is a Marinetti körébe tartozó művészek alkotásai voltak. Kiállító művészek: Bartha Gabó, Gőbölyös Luca, Fajgerné Dudás Andrea, Poór Dorottya, Szabó Eszter Ágnes, Barakonyi Szabolcs, Jiwon Woo, Trapp Dominika, Bozzai Dániel, Fátyol Viola, Lepsényi Imre, Esterházy Marcell. A kiállítás kurátora: Szalipszki Judit. A belépés díjtalan, a nyitvatartási idő alatt a Food Not Bombs Budapestnek gyűjtenek tartós élelmiszert a szervezők. Jiwon Woo: Mother’s hand taste Fotó: Hanneke Wetzer

Next

/
Oldalképek
Tartalom