Budapest, 2018. (41. évfolyam)
6. szám, június - Horváth Júlia Borbála: SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK - Roma-e a cigány? És a gipsy?
5 re. A sétálók viszont szeretnék végigvinni a témát. A diszkók is folyamatosan bezárnak, és nemcsak a környéken! A plázák, az ingyenes utcabálok, a virtuális tér erősödése miatt... Próbálják menteni a menthetetlent, s a társaság újabb autentikus helyszínre érkezik. A nyári melegben, a lakók a mai napig kiülnek a kapu elé. Olyankor a Nagyfuvaros utca leginkább mediterrán városkára hasonlít, ahol mindenki mindenkit ismer, és jól érzi magát. Most viszont nézzetek lefelé! Ez is csillagos ház, és a romák elhurcolásának állít emléket. A cigány családokban hosszú ideig nem tudták, hogy a nagyszülők túlélők voltak. Sajnos kevés kézzelfogható kutatás számol be arról, pontosan mi történt ezerkilencszáznegyvennégyben... A házfalon Danika, Janika, Xéni, Joshi és a West Side hagyott nyomot, előtte a kilencvenkilences autóbusz lustán kanyarodik a II. János Pál pápa térre, és a csoport végül eléri az úti célt, a Magdolna-negyed középpontját. Ez volna a Mátyás tér? Csodálkoznak a kívül-lakók, amikor megállnak a térköves, felvirágozott, padosított, őrző-védő park bejáratánál. Körbeáll a csoport, hallgatják tovább a történeteket, s minduntalan visszakanyarodnak az eredeti kérdéshez. Roma? Lovári néven férfiembert jelent. Gipsy? Ha magamat meg kell nevezni, akkor inkább cigány vagyok... S mutatja a zászlót, amely felül kék, alul zöld, előtérben az utak vándorával, a vörös szekérkerékkel.
