Budapest, 2018. (41. évfolyam)
5. szám, május - Kiss Bori: EMANCIPÁCIÓ - Laci báró magyarsága
24 EMANCIPÁCIÓ BUDAPEST 2018/05 és németül, a világ nyitva állt előtte. A freiburgi egyetemre iratkozott be, de bölcsészdoktori címet Budapesten szerzett 1904-ben. Ekkortájt már kapcsolatban volt a későbbi Nyugat körével, így 1908-ban az ő jelentős anyagi támogatásával indult meg a modern magyar irodalom legnagyobb hatású folyóirata. Kezdetektől publikált is a lapban, kritikái, recenziói, tanulmányai jelentek meg. Létrehozott egy, a folyóirathoz kapcsolódó kiadóvállalatot is. 1911-ben azonban összekülönbözött Osvát Ernővel, s viszonyuk olyannyira megromlott, hogy párbaj lett a vitából. Mivel a folyóirat köréhez tartozók inkább Osvátot támogatták, Hatvany hátat fordított a lapnak. S bár az egyes írókat továbbra is segítette, más folyóiratokat vásárolt, illetve alapított, megvette a Pesti Napló részvényeinek nagy részét, s közreműködött többek között az Esztendő, a Jövő munkálataiban. Az irodalom igazán szenvedélyesen érdekelte. Élete során két nagy költő, Petőfi és Ady vonzásában alkotott, e két nagy szere tete alakította munkásságát. Évtizedekig kutatta Petőfi életművét és életrajzát, a nagy mű, a többkötetes Így élt Petőfi, máig az egyik legalaposabb munka a költőről. Egész életét meghatározta Adyhoz fűződő kapcsolata. A költőnek nyújtott anyagi támogatáson túl barátok is voltak, és élete során nagyon sokat írt Adyról, méltatva géniuszát, művészetét. Számos cikke, tanulmánya jelent meg róla, halála után ezeket Ady című kötetében összegyűjtve jelentették meg. Elsőként ismerte fel József Attila tehetségét, akit szintén támogatott, az ő anyagi segítségével járhatott a Sorbonne-ra. Felsorolni is nehéz azokat a neveket és címeket, amelyek neki köszönhetik megmaradásukat, alkotói indulásukat és későbbi pályájukat. Hosszú élete során lehetősége volt Gyulai Pál tanít ványaként megkezdeni irodalomtudósi pályáját, és majdhogynem a teljes huszadik századi magyar irodalomban részt venni. Kosztolá nyi, Karinthy, a Nyugat, a Szép Szó, a Pesti Napló, a Nyugat Könyvkiadó..., s még hosszan lehetne folytatni a felsorolást. És a mecénásság mellett saját írói, irodalomtörténészi és kritikusi pályáján túl, a kezdetektől élete végéig újságíró is volt, hol magyarul, hol németül, de ha kellett angolul publikált. Fordulatos élete során kétszer kényszerült emigrációba: először 1919-ben, a bolsevik uralom miatt hagyta el Magyarországot, majd 1938-ban az egyre terjedő fasizálódás űzte el itthonról. Egyik önként vállalt emigrációja alatt sem szakadt el azonban a magyar irodalomtól, az íróktól. Megtehette, mert vagyona jóvoltából Bécsben illetve Oxfordban is folytatni tudta megszokott, polgári életmódját. 1946-ban tért haza másodszor, ekkor már véglegesen. Újra Budapesten élt, ám korábbi vagyona nélkül. Egyértelműen fogalmazott, amikor azt kérdezték tőle, hogy miért jött haza. A Dunára, a budapesti panorámára, az éjszakai fényekre mutatva vallotta be: nem tud e város nélkül élni. Szeretett Budapestjén élete során számos helyen lakott. A Lipótvárosban született, 1915-ig családjával a Nádor utca és a Mérleg utca sarkán álló házban lakott, amely, mint említettük, ezekben az években a cég központja is volt. Első önálló háza a budai Várban, a Tárnok utca 5-ös szám alatt volt. Tudjuk, hogy Szabó Dezső a Tárnok utcai Hatvany-házban írta meg az Elsodort falut. És azt is, hogy Szabó a Tanácsköztársaság első napjai iránti lelkesedésében „hálából” arra biztatta a személyzetet, hogy gyújtsák rá a házat a báróra. (A rendkívül impulzív természetű író később megbánta elhamarkodott szavait.) Második feleségével, Mar ton Böskével 1931-ben vásárolta meg a Bécsi kapu tér 7.-es számú, barokk eredetű lakóházat. A ház tulajdonosa 1807-től Grigely József piarista tanár, sokan máig „Grigely-házként” ismerik. A 19. század során nyerte el a nagyjából ma is ismert kora klasszicista formáját, ekkor kerültek a jellegzetes díszek is főhomlokzatra. Az épületen található domborművek Vergiliust, Ciceró t, Szókratész t és Liviust, illetve középen Quintilia nust és Senecá t ábrázolják. Miután a ház a házaspár tulajdonába került, 1932-ben Kismarty -Lechner Jenő tervei szerint átalakították. A Bécsi kapu téri lakás több volt, mint egy előkelő rezidencia vagy társasági központ. A harmincas évek Budapestjének egyedülálló szellemi központja, az íróknak, költőknek és más művészeknek biztos menedéke. Számtalan visszaemlékezés örökítit meg azt a „műhelyt, szalont, őrtornyot”, Húgával, Irénnel
