Budapest, 2018. (41. évfolyam)

5. szám, május - Tosics Iván: ÉPÍTETT VILÁG - A Bulinegyed meg a sikeres minták

10 épített világ BUDAPEST 2018/05 működik, amelyek feladata a környékbeli lakossággal, háztulajdono­sokkal, iroda- és üzlettulajdonosokkal közösen a lerobbant városré­szek megújításának irányítása. A bevándorlók dominálta Ottakringer strasse hírneve például soká­ig nagyon rossz volt, mígnem a 16. és 17. kerület városrehabilitációs központjai össze nem fogtak, hogy közösen kezeljék a problémát. A helyben lakók és az üzlettulajdonosok bevonása volt az egyik fő törekvésük, az utca és az épületek felújítását két-három éves előké­szület és széleskörű egyeztetések után sikeresen hajtották végre. A közszféra által vezérelt átalakításra további példa lehet Ghent. A képen a város egy peremnegyede látható, egy olyan épülettel, amely ipari mosoda volt, és hosszabb ideig üresen állt. Az önkormányzat kezdeményezésére fokozatosan felújították, ez után közösségi hely­ként az egész szomszédság központjaként funkcionál, emellett kezdő vállalkozók is helyet kapnak itt. Egy hasonló épület Budapesten nagy valószínűséggel romkocsmaként működne – amihez, ugye, közösségi beruházásra egyáltalán nincsen szükség. Budapestre visszatérve feltehetjük a kérdést: mi lesz a jövője a bemutatott térségeknek a közösségi beavatkozások, támogatások, az egységes fővárosi politika szinte teljes hiányában? • A Belváros nagy részén az épületenkénti felújítások teljes dzsent­rifikációhoz vezetnek. A főváros különleges részévé válik, ahon­nan lassan már a középosztály is kikopik, ahol csak a gazdagab­bak laknak. • A Középső Ferencváros részben dzsentrifikált terület, amely azonban megtarthat egy bizonyos mértékű keveredést. • A Középső Józsefvárosban a Corvin sétány az itteni, viszonylag magas piaci lakásárakat megfizetni képes középrétegek és – az egyetemek közelsége miatt – a fiatalok területe lesz; a Magdolna negyed egyes részein a fizikai beavatkozások látványos javulást hoznak, a csökkenő EU-források következtében megrekedő város­rehabilitáció azonban aligha lesz képes alapvető változást hozni a terület alacsony státuszában. • Belső Erzsébetváros: a terület felértékelődése, az épületállomány regenerációja és a lakosság cseréje a Zsidónegyed rehabilitáció­jának máig nyitott kérdésétől és a bulinegyed szabályozásának további alakulásától függ. Az itt tárgyalt budapesti területek sorsa többé-kevésbé eldőlt, mára alternatívák csak a Magdolna negyedben (át fogja-e venni más városfejlesztő erő a csökkenő EU-pénzek helyét?) és a Belső Erzsébetvárosban maradtak. Utóbbi esetében a közelmúlt esemé­nyei, a lakossági tiltakozások és az eredménytelen helyi népsza­vazás világosan mutatják az eltérő érdekek harcát. Mint a többi területen, itt is különösen fontos lenne a közszféra (nem csak a kerület, hanem a főváros is!) beavatkozása annak érdekében, hogy a Zsidónegyed adottságai és a szórakoztató negyed teremtette tőke­beáramlás az egész negyed javát szolgálják, és a jelenlegi lakosság érdekei is érvényesüljenek. Bécs: Heinrich Hajek Hof szociális lakásépítési projekt felújítása; az Ottakringer strasse átalakítása Ghent: egy szegényebb városrészben található önkormányzati tulajdonú épület (volt ipari mosoda) közösségi célú hasznosítása. épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ

Next

/
Oldalképek
Tartalom