Budapest, 2018. (41. évfolyam)
5. szám, május - Csordás Lajos: KÉPES HÁZ - Mednyánszky a háborúba indult
Az egykor előkelőnek számító középsőjózsefvárosi utcában, a körúttól mind össze egy sarokra épült fel 1904 és 1905 között dr. Gonda Dezső ügyvéd és felesé ge bérháza. Tervezője, Kőrössy Albert Kálmán a szecesszió magyaros ágának egyik legjelesebb építésze. Pazar formaalkotó, díszkedvelő művészetének jegyeit, a szív és virágmintázatokat, a hullámzó pártázatot a Práter utcai ház sem nélkülözi. Az utcáról is jól látszik hatalmas ablaka a legfelső emeleten annak a kétszintes műteremlakásnak, amelyet 1905-től az első világháború évköréig Mednyánszky László bérelt. „Keressél egyszer fel! (Nagy titok!!!) Práter utca 9. III. em ajtó 18. Háromszor csöngetni!” – írta Mednyánszky 1909-ben egyik levele végén ismerősének, a Kígyónak becézett Gömöry Olivér minisztériumi sajtótitkárnak. Érdekes, hogy a buddhizmushoz vonzódó mester gyakran illette ismerőseit állatneveken. Legjobb barátját, szerelmét, Kurdi Bálint kocsist például Nyulinak nevezte, maga pedig rendszerint Öreg Kutya, sőt Ecsetfülű Öreg Kutya néven szignálta leveleit. Az egyébként, hogy a Práter utca 9-ben lakik, egyáltalán nem volt titok, hiszen szerepelt a budapesti lakcímjegyzékben is. Viszont, igaz, hogy ritkán tartózkodott otthon, hiszen amikor csak tehette, a külvárosokat, a szegénynegyedeket és a Budapest környéki hegyvidéket járta hatalmas sárdagasztóiban, szegényes öltözetben. Gyakorta fölvonatozott Vácra is, 1906-ban elhunyt Nyuli barátja sírjához és annak családjához. Vagy messzi tájakra, például haza a szepességi birtokaira, festeni a Tátrát. Máskor Erdélybe, Dalmáciába. Nem igazán lehetett tudni, mikor tartózkodik a műtermében, s úgy tűnik, ha otthon dolgozott elmerülve a munkában, akkor sem mindig nyitott ajtót, csak ha valaki tudta a jelet: háromszor csöngetni! A háború kitörésekor már öregemberként jelentkezik a Sajtóhadiszállásra hírlapi rajzolónak. Galíciában, Szerbiában, majd az olasz fronton teljesít szolgálatot, készíti vázlatait, melyeket aztán időközönként hazatérve, Budapesten és Bécsben dolgoz ki festményekké. „A nagy, hideg műtermet már megszoktam és jól bírom” – írta naplójába 1916-ban bécsi műhelyéről, de a mondat valószínűleg igaz lehetett a budapestire is, hisz a hatalmas belmagasságú szobákat itt is szinte reménytelen lehetett kifűteni a bennük található cserépkályhákkal. Ebből az időből maradtak róla műtermi fényképek is, sajnos azonban nem azonosítható pontosan, melyik helyszínen készültek a felvételek. Práter utcai otthonát valószínűleg 1915– 16-ig tarthatta meg. A frontra indulva holmiját néhány bőröndben egy házbeli ügyvédre, Porgesz Józsefre bízta. Mednyánszky a háború végét Bécsben érte meg súlyos betegen, és ott hunyt el 1919 áprilisában. A Práter utcai atelier sorsát címjegyzékek és emlékezések alapján követhetjük. Az 1922 és 1928-as hivatalos címkönyvek Garzó Berthold (Bertalan) (1882–1959) nevét jelzik itt. Róla ma már keveset tudunk. Akvarellista volt, szép tájképei olykor feltűnnek a műkereskedelemben ma is, például a Tabánról. Jeles díjakat is nyert, köztük az Esterházy- és a Wolfner Gyula-díjat. Nyilván megbízható embernek is bizonyult, mert a húszas években ő viselte a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének (MAPE) pénztárosi tisztét. Az 1940-es telefonkönyv már Balázsfy Rezsőt (1885–1973) jelöli lakóként. Rá még Mednyánszky a háborúba indult 6 Képes ház BUDAPEST 2018/05 A prófétaszakállas festőnek, Mednyánszky László bárónak jó néhány hajdani műtermét ismerjük Budapesten. Tudunk egyebek mellett József utcai, Szűz utcai, Vasvári Pál utcai, újpesti Baross utcai műhelyéről, tudomásunk van továbbá egy budairól és egy Podmaniczky utcairól is, de legtovább minden bizonnyal a VIII. kerület, Práter utca 9. mellett tartott ki.
