Budapest, 2017. (40. évfolyam)
3. szám, március - Prohászka László: A NAGY HÁBORÚ - Egy tragikus lovasroham emlékezete
BUDAPEST 2017 március 18 Az első világháborút követően számos emlékművet állítottak Magyarországon, ezek között több olyan is volt, amely konkrét csatában elesett hősi halottak előtt tisztelgett. Ilyen volt a gorodoki lovasroham emléktáblája, amelyet a VIII. kerület, Kerepesi út 49. szám alatti huszárlaktanya udvarán avattak 1929-ben. Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia huszárezredeit már a hadműveletek korai szakaszában, 1914 nyarán jelentős veszteségek érték a keleti fronton. A galíciai hadszíntéren 1914. augusztus l7-én lezajlott gorodoki csatában a magyar királyi 5. honvéd lovas hadosztály kötelékébe tartozó 23. lovasdandárt nyílt területen támadásra vezényelték az oroszok kiépített állásaival szemben. Az ellenség egészen közel engedte a huszárokat, majd a rejtett gépfegyverekkel óriási pusztítást végeztek a rohamozók soraiban. „Ez a háború első heteiben talán könnyelműen és elhamarkodottan vállalt katasztrofális lovasbravúr olyan lelki megrázkódtatással járt, hogy a huszárság sok évszázados történetének szinte tragikus utolsó fejezetévé vált” – írta 1973-ban megjelent Huszárok című könyvében Nagyrévi-Neppel György. A gorodoki rettenetet tetézték az ezt követő rendezetlen visszavonulás éjszakáján a közeli Satanov községben bekövetkezett újabb jelentős veszteségek. A meggondolatlan attak A tragédiához komoly katonai vezetési hibák is hozzájárultak. A katasztrófát az 5. lovashadosztály parancsnoka, Fro reich Ernő altábornagy sem élte túl. (Ma is él olyan verzió, hogy öngyilkos lett, de a korabeli orvosi vizsgálat szerint ellenséges golyó okozta a halálát). A gorodoki lovasroham domborműves tábláját a Kerepesi úti huszárlaktanyában a bejárat közelében helyezték el. A fekvő téglalap alakú bronz relief mészkőből faragott, timpanonos keretben állt a főépület falán. Maga a dombormű vágtató huszárokat ábrázol. Az előtérben a rohamot kivont karddal vezető tisztet trombitáját hátrafelé fordulva fújó, nyargaló huszár követi. A mögöttük, illetve a háttérben lovagló huszárok közül többen golyótól találva hanyatlanak le a lóról. A 170× 105 centiméteres méretű bronztábla Egy tragikus lovasroham emlékezete Prohászka László A BUDAPEST 2005. évi augusztusi számában adtunk hírt arról, hogy a Hadtörténeti Múzeum épületének belső udvarra néző falán 2004 nyarán felállították a gorodoki lovasroham 1945 után lebontott első világháborús emlékművének bronz domborművét. Az intézet azonban nem elégedett meg ezzel a gesztussal: a közelmúltban felavatták a korabeli fényképek alapján rekonstruált emlékművet. A NAGY HÁBORÚ Az emlékmű avatása 1929-ben BUDAPEST 17-03.indd 18 2017.03.08. 15:23:21