Budapest, 2017. (40. évfolyam)
11. szám, november - Nagy Lea: Budapest-árral szemben, hátra - Buza Péter: Táncra kért tegnapok
BUDAPEST 2017 november 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Pontosan 110 éve jelent meg Porzó, vagyis az ezen az írói ál néven dolgozó kitűnő újságíró, Ágai Adolf kötete, mely ben szinte mindent megírt, ami 65 év alatt, 1843 és 1907 között történt itt abban az időben, amikor – Ágai – dőlt, avagy kurzív betűit is átvéve idézzük – „dicstelen kicsi német városból vált az országnak fényes, magyar székes fővárosává”. Ezt az egyébként nem csak helytörténetként, de roppant szórakoztató olvasmányként is forgatható kötet, Budapest-történeti alapmű most reprint kiadásban újra elérhetővé vált. Ára: 5000 Ft PORZÓ: UTAZÁS PESTRŐL BUDAPESTRE Fekete Sas Kiadó MINDENT A MAGA HELYÉN VÁROSLIGET, VÁROS, VÁR Magyar Urbanisztikai Társaság A Városligetben és a Várban tervezett építkezésekkel kapcsolatos kérdésekkel, kételyekkel, lehetséges javaslatokkal foglalkoztak a Magyar Urbanisztikai Társaság nagy érdeklődéssel kísért konferenciái 2014-ben és 2015-ben. A kötetben tizenhét szerző mondta el, avagy írta le a véleményét a témát illetően, s ezeket szerkesztette kötetbe Körmendy Imre és Schneller István . A könyvben a Város liget létrehozásának, megtervezésének, kialakításának s további történetének leírása is elolvasható. Ára: 2200 Ft Megvásárolható: FUGA Budapesti Építészeti Központ, Petőfi Sándor utca 5. és MUT, Liliom utca 48. Páratlan lehetőséget rejt a vidék! A közeli történelmi patakkal együtt már-már vadregényes tájat mutat azoknak, akik a legkorábbi fentebb emlegetett időkben kinézték maguknak, elsősorban mint nyaralásra-pihenésre különösen alkalmas területet. Hogy aztán az 1880-as évektől – amikorra vasúti kapcsolata is a pesti belvárossal kiépül –, megkezdődjék viharos demográfiai gyarapodása, változatos társadalmi okokból. Az Eleink tánca című kommentált szöveggyűjtemény (elismerem, ez a meghatározás némileg elnagyolt és szubjektív) tipikus helytörténeti munka. Az e műfajba sorolható könyvek kiadásának a XVI. kerületben erős a hagyománya. Széman szép könyve a Kertvárosi Helytörténeti Füzeteknek már a 42. (!) száma. Ha elvonatkoztatunk a konkrétumoktól, s megpróbálkozunk a szintézissel, általános érvénnyel talán azt is kijelenthetem, hogy ennek a lényegében felvilágosító, polgárt nevelő munkának csak ott erős a bázisa, ahol mélyek a lokálpatriotizmus gyökerei. Mint például az új közigazgatási keretben működő egykori tizenhatodik kerületi községekben, négy-öt nemzedék óta. Semmi sincs következmények nélkül. Mert ha ez így van, bizony könnyen elveszíthetjük, s rendre el is vesztjük a független mérlegelés esélyét. A fontos és kevésbé fontos események távolabbról jól megkülönböztethetőek egymástól, ahogy a jeles és jelentéktelen személyek is. De a helyi hazafiság közelségéből nézve egyetlen varázslatos panorámát látunk és láttatunk – s foglalunk kötetekbe fontos és kevésbé fontos elemeket, a tévedéseknek is megadva a létezés jogát. Remélem sikerült a fentieket úgy megfogalmaznom, hogy ez az igazság – ha az – ne zuhanjon azok nyakába, akik veszik maguknak a fáradságot felkutatni lakóhelyüknek s múltjának élő emlékezetét. Mert vitathatalanul érdemes munkát végeznek. Még ha az a bizonyos panorámakép nem minden felületén egyenletes minőségű is, a vakfoltokról nem is beszélve. Értékelem a szerzőnek azt a törekvését, hogy anyagát megkísérelte – több-kevesebb sikerrel – tematikus fejezetek rendjébe szorítani. Értékelem, hogy különösen gazdag illusztrációs anyagot rendelt forrásaihoz s a maga a szövegéhez, s hogy igényes kivitelű kötet a végeredmény. A kötete alcímében – Szemelvények az elődtelepülések kultúrtörténetéből – vállaltakat teljesítette. Olykor ennél többet is: gondos forráskutatással megkísérelte végleg lezárni azokat az anekdotikus dilemmákat, rendbe tenni azokat a meséket, amelyeket sok nem itt patrióta pesti vagy éppen országlakos is ismer. Például a Nagyicce meg a cinkotai kántor históriáját vagy Szent Mihály legendáját. Részben vagy egészben közli a helyek közös történelmére vonatkozó olyan kéziratos források szövegét, amelyek esetenként gyakorlatilag hozzáférhetetlenek. S ha ki is nyomtatták egyiket- másikat, a tartalmukhoz kifejezetten körülményes hozzájutni. Éppen ehhez a szándékhoz (s társfejezetéhez) kapcsolódik a kötet két különösen adatgazdag része, az, amelyikben a helytörténetíró elődökről, illetve a helyi sajtóról esik szó. Forrást kínálva a feldolgozással azoknak is, akik az általános tanulságok megfogalmazásához keresnek támpontokat. Már ami helytörténetírást és a helyi sajtót illeti. Érdemes teljesítmény. ● Széman Richárd: Eleink Tánca. Szemelvények az elődtelepülések kulturtörténetéből. Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ. A kötet megvásárolható a Kertvárosi Helytörténeti Gyűjteményben: Budapest, XVI., Veres Péter út 157. Ára: 1700 Ft Ez lett az „Adalékok...” sorozat első kötetének címe, amikor 1982-ben egyévnyi lelkes, az útvonalat házról házra bejáró, az akkori állapotokat képben és írásban megörökítő, a helytörténeti információkat begyűjtő „társadalmi munka” után elkészült. Az akkor megszerveződött csapat, amely egy évvel később a Budapesti Városszépítő Egyesület alapítója is lett, a következő évtizedben bejárta az egész Terézvárost meg Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros belső területeit. Ezekből a gyűjtésekből is könyvek lettek, s azután következett a Lipótváros, a Belváros, a Víziváros, a Margitsziget és a Tabán. Az Adalékok... sorozat még hozzáférhető kötetei beszerezhetők az Egyesület székhelyén. Áruk kötetenként: 1500 Ft Kapható: Budapesti Városvédő Egyesület, XII. ker. Böszörményi út 20–22. ADALÉKOK A NÉPKÖZTÁRSASÁG ÚTJA TÖRTÉNETÉHEZ