Budapest, 2017. (40. évfolyam)
10. szám, október - Koltai András: Jelenetek a piarista gimnázium múltjából
BUDAPEST 2017 október 23 tozatban nyomtatták ki. Cörver Elek arról értekezett, hogy a filozófia egykor szépséges, tiszta és tökéletes tudományát a skolasztikusok haszontalanságokkal, értelmetlenségekkel és szőrszálhasogatásokkal torzították el, de újabban Galilei, Descartes és a piarista Edoardo Corsini korábbi szépségébe állították vissza. Ez a studium a következő évtizedekben is megőrizta különleges státusát. Nem csoda, hogy a Kisparti igazgató úr készíttette három festmény közül kettő is ezzel kapcsolatos. Az első azt ábrázolja, hogy 1777-ben Benyák Bernát, aki a logikát és metafizikát tanította, magyar nyelven rendezi a meg szokásos disputációt (Benyák magyarításában „vetélkedést”), amelyben 21 éves Fekete István védte meg a Benyák által írt tételeket Fejér Antallal, a debreceni Kerületi Tábla ülnökével és gróf Teleki József fel szemben. Pándy Lajos képén Benyák balra áll, mellette Fejér Antal beszél, az elnöki asztalánál pedig Orosz Zsigmond piarista tartomány főnök beszélgetnek. (A festmény 1944-ben bombatalálat során elpusztult.) „Villanat az éjben, melyre nagy soká következett nap” – írta az eseményről Toldy Ferenc 1864-ben, ami azért, lássuk be, ha zafias túlzás. Ugyancsak a piarista filozófiai tanfolyam tanára volt Szablik István, aki 1784. július 27-én az első sikeres légballon-kísérletet mutatta be Pest-Budán (de nem Magyarországon, ebben ugyanis Domin Ferenc József győri akadémiai professzor közel négy hónappal megelőzte). Szablik léggömbje „18, rendkí vül finoman megmunkált, vörösre és fehérre festett, olajjal bevont ökörhólyagból készült. Alakja teljes gömböt formázott, átmérője 21 hüvelyk (55 cm) volt.” Ezt az eseményt mu tatja a Kisparti igazgató úr által megrendelt második festmény, amelyen Szablik és segítői a piarista rendház előtt, a pesti Városház téren állnak, a bámész sokaságtól körülvéve. Nem egészen hiteles a jelenet. Az első kísérlet valójában a rendház (akkor még elég tágas, beépítetlen) udvarán történt, a néhány hét múlva megismételt újabb kettő pedig a Váci kapu előtt (a mai Vörösmarty tér helyén). A tudáselit bázisa Szablik kísérletei után néhány hónappal a pesti piaristák filozófiai akadémiája megszűnt, mert ebben az évben Pestre költözött a budai egyetem, amelynek szintén volt filozófiai kara, és a Helytartótanács úgy ítélte, hogy két ilyen intézmény egy városban fölösleges. Attól kezdvea pesti piarista gimnázium is belesimult abba a rendbe, amelyet az állami rendeletek (Ratio educationis, 1777, 1806, Entwurf, 1849), majd az oktatási törvények (1883) kijelöltek számára. A pesti piaristák már nem kísérleteztek különleges dolgokkal. Azt tanították, ami kötelezően előírtak. Ám a lehető legmagasabb színvonalon. Ezekben az évtizedekben vált a gimnázium az ország legjobb iskolájává. Kovács I. Gábor és Kende Gábor az 1927 és 1943 közötti Magyarország „tudáselitjének” (az egyház, az oktatás és a tudomány vezetőinek) vizsgálata során nemrég az állapították meg, hogy a gimnáziumok rangsorát (ahol a tudáselit tagjai körülbelül 1860 és 1900 között végeztek) minden csoportban egyértelmű fölénnyel a budapesti piarista gimnázium vezette, csupán a legidősebb korosztályban (akik még 1870 előtt jártak ide) előzte meg a budai egyetemi katolikus gimnázium. S a becsvágyó szülők – köztük már protestánsok és zsidók is – egyre távolabbról küldték ide fiaikat. Ehhez képest egyébként az épület külső megjelenése nem utalt elitiskolára. A piaristáknak sohasem volt annyi pénzük, hogy a belvárosi templom melletti telkükön átfogó terv szerint építkezzenek, csak arra futotta, hogy időről-időre újabb részekkel toldják meg az Eszterházy Fe renctől vásárolt barokk palotát. A déli, rendházi szárny 1758 és 1762 között, a Kötő utcai elemi iskolai rész 1801-ben, a tartományfőnökség Dunára néző szárnya 1843 és 1845 között, az udvar közepén álló kétemeletes gimnázium 1862/1863-Benyák Bernát piarista magyar nyelvű filozófiai disputációt rendez Pesten, 1777 (Pándy Lajos festménye, 1929, 1944-ben elpusztult) Szablik István piarista léggömbkísérlete, 1784 (Pándy Lajos festménye, 1929, Piarista Gimnázium, Budapest)
