Budapest, 2017. (40. évfolyam)
10. szám, október - Bardóczi Sándor: S. P. Q. R. avagy a Római-part mint értékválasztás
BUDAPEST 2017 október 4 ni nekik arra, hogy a gyarapodó árvizeket biztonsággal levezessék. Mire van tehát szükség a Rómain? Először is megnyugtató árvízvédelemre Óbuda és Békásmegyer lakosai számára, amely ezen a szakaszon a terület legmagasabb vonalán, a Nánási út–Királyok útján képzelhető el. Koncsos professzor szerint ez egy mindössze 1 méter magas, az útburkolattal egybealapozott vasbeton árvízvédelmi fallal abszolválható, sokkal kevesebb költséggel és sokkal kisebb műszaki kockázatokkal, mint a parti esetben. Másodsorban szükség van a parti sétány rendezésére, ahol be kell és lehet rendezkedni arra, hogy azt időnként, 700 centiméter feletti vízállás esetén elönti a víz. Ehhez olyan kandeláberek, utcabútorok, burkolatok és partvédő stabilizálás szükséges, amely tartósan bírja a 3–5 évenkénti 1–2 hetes elöntést. A jelenleginél tartósabb és egyben természetesebb partfalvédelmet lehetne elérni egy úgynevezett gabionfalas kialakítással. Ez egy korrózióálló dróthálós dobozokba ömlesztett kőhalom, amely támfal-szerűen és helytakarékosan képes ellenállni a vízeróziónak, védeni a sétány szerkezetét az alámosódástól. Ezen túlmenően a parti föveny területén csak a nem használt sólyák felszámolására, a működők rekonstrukciójára, illetve az illegális csatornabevezetések és a nem használt csatornacsövek végleges felszámolására, a kavicsteraszok helyreállítására van szükség. A többit a természet elvégzi. A parti sétány szintjén a legfontosabb teendő az osztottpályás sétány és kerékpárút kialakítása árvízálló burkolattal. Ezeket cserjékkel, fasorral beültetett zöldsávval célszerű elválasztani, annak érdekében, hogy az eltérő sebességű közlekedők a lehető legkisebb baleseti forrást jelentsék. A parton húz át az EUROVELO6 nemzetközi kerékpárút nyomvonala, az egyik legnagyobb használati konfliktust most a gyalogosok és a kerékpárosok közötti feszültségek jelentik. Az elválasztott zöldsávon belül lehetőség van masszív árvízálló utcabútorok (kandeláberek, padok, szemetesek) elhelyezésére. Szükség van továbbá a part rendezése során a romeltakarításra. A Sajtház és a Római Club mára teljesen menthetetlen állapotba került, ezen a helyen épület gazdaságosan nem tartható fenn. Elbontásuk és a helyük közösségi célú környezetrendezése kiemelt fontosságú, továbbtervezést igénylő feladat. Az ökológiai szempontokat érvényesítve a part északi szakaszán, a pünkösdfürdői gát befordulása alatt található úgynevezett Limány területét megilleti a természeti védelem és az ehhez méltó kezelés. Közérdek s optimális jövőkép A közterületi rendezéssel párhuzamosan a hullámtéri ingatlanokkal is foglalkozni kell. Teljes állapotfelmérést kell végezni, a szerkezetileg menthetetlen épületeket a tulajdonossal végre – a jogszabályoknak megfelelően – el kell bontatni, a szerkezetileg menthetőeknél pedig ki kell alakítani egy árvízálló megoldást. A lábakra épült épületeknél fel kell számolni az alsó szintek utólagos beépítéseit, vagy a tulajdonost kötelezni arra, hogy építsen ki hozzájuk egyedi árvízvédelmet a helyi szabályozás szellemében. A romeltakarítás mellett a használaton kívüli ingatlanokat (különösen az állami és az önkormányzati tulajdonúakat) be kell vonni a közösségi hasznosításba. Minden jobb, mint a lakatlan, rendezetlen telek. A tulajdonosának hasznot tud termelni az ideiglenes kölcsönző, a vendéglátás, sörkerti hasznosítás is. Az állami és az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat a tömegsport, a közhasználat, az erdei iskolák, a nyári gyerektáborok számára kell megnyitni, erre kell őket alkalmassá tenni. A partot minden tekintetben fel kell készíteni az időszakos elöntés elviselésére, a háttér-ingatlanokat pedig a nyári napozást, fürdőzést, evezést, kerékpározást, szabadtéri időtöltéseket, vendéglátást, (átöltözést, közvécét, pelenkázót, zuhanyozót) biztosító szolgáltatások befogadására. Intenzíven kell készülni szolgáltatásokban arra, hogy a Római-part ismért fürdésre alkalmas partszakasszá válik majd. A Duna – szerencsére – tisztul! Ezekben a kérdésekben jelentős feladat hárul a fővárosi és a III. kerületi önkormányzatra, az államra és a sportlétesítményeket üzemeltető BMSK-ra, valamint a területen működő sportegyesületekre. Az egykori „Sajtház” 2017-ben Mintakeresztszelvény részlete a Lányi-féle alternatív tervben (szerk: Bardóczi, 2017)
