Budapest, 2017. (40. évfolyam)
9. szám, szeptember - Nyitott levéltár – a budapestiek szolgálatában
BUDAPEST 2017 szeptember 27 közgyűjtemény, levéltár, múzeum, könyvtár dokumentumait teszi hozzáférhetővé kereshető formában. A portál megrendelője és üzemeltetője az Országgyűlési Könyvtár, levéltári területen a mi levéltárunk koordinálja a munkálatokat, a portál kivitelezője pedig az Arcanum Adatbázis Kft. A BFL állományából igen sokféle anyagot közzétettünk ezen a platformon. Kiemelendőnek tartom a városi tanácsok jegyzőkönyveit 1688-tól, Klösz György fotóit (nem köz tudott, de ezekből levéltárunkban található a legtöbb), amelyek egy része letölthető és felhasználható formában áll az érdeklődők rendelkezésére, csakúgy, mint a térképtár szinte teljes állománya, a tervtár teljes 1873 előtti része, a közjegyzői iratok, és így tovább. (Természetesen elvárjuk a korrekt forráshivatkozást). Mostanában indult meg a fogolytörzskönyvek közzététele, amelyek számtalan érdekes történelmi, szociológiai, de akár családtörténeti kutatás forrásául is szolgálhatnak. A két utóbb említett dokumentumcsoport iránt a digitalizált közzététel előtt szinte senki sem érdeklődött, mivel kutatásuk igen nehézkes volt. Mióta hozzáférhetővé tettük ezeket az állományokat, hatalmasra nőtt irántuk az érdeklődés. Ez évben megkezdtük a telekkönyvi iratok közzétételét is, amelyek nélkül egy város történetét gyakorlatilag lehetetlen korrektül feltárni. A vészkorszak budapesti dokumentumainak egy igen fontos, rendszerezett formában tárolt csoportja került elő 2015-ben egy Kossuth téri lakás falából. A mintegy 7000 úgynevezett adatszolgáltatási ív az egyes házakra vonatkozóan tartalmazott adatokat a házak tulajdonosairól és a lakások paramétereiről, valamint azok bérlőiről, különös tekintettel arra, hogy azok „kötelezettek-e sárga csillag viselésére”. Ezeknek az adatoknak az alapján döntöttek a hatóságok arról, hogy a ház „csillagos háznak” minősüljön-e. Az iratok úgy kerülhettek befalazásuk helyére, hogy ebben a lakásban működött az úgynevezett lakásügyi kormánybiztosság, mindaddig, amíg a nyilas hivatalok el nem menekültek a fővárosból. A kormány arra utasította a tisztviselőket, hogy azokat az iratokat, amelyeket nem tudnak magukkal vinni a nyugati határszélre, semmisítsék meg, vagy rejtsék el. Ennek az anyagnak a közzététele is (hasonlóan az előbb említettekhez) ún. georeferált rendszerben történt meg, tehát az adatok összevethetők a korabeli, illetve a mai térképekkel, vagy akár az adott helyről készült fényképfelvételekkel is. – A dokumentumok internetes közzétételén kívül mivel áll még a levéltár az érdeklődők rendelkezésére? – Úgy vélem, komolyan kell vennünk azt, hogy egy közgyűjtemény a köznek a gyűjteménye. S mivel én és kollégáim szeretjük, hogyha használják a dolgainkat, igyekszünk rugalmas módon, nyitott intézményként a budapestiek rendelkezésére állni. Ezt szolgálja a heti kétszeri meghosszabbított nyitvatartás, az elektronikus beiratkozás lehetővé tétele, valamint az, hogy a székházunkban rendezett kiállításokat, koncerteket, könyvbemutatókat bárki előzetes vagy akár helyszíni regisztráció nélkül, ingyenesen látogathatja. Kollégáimmal együtt örömmel segítjük a civil kezdeményezéseket (mint pl. a 100 éves házak rendezvényét), és szívesen veszünk részt a múzeumok majálisán, illetve a kutatók éjszakáján is. Idén először önálló rendezvényt is megvalósítottunk: több levéltár részvételével levéltári pikniket rendeztünk, megnyitva épületünk udvarát is. Kutatószolgálatunkról úgy véljük, hogy az „a levéltár arca”, ezért arra törekszünk, hogy ezen a helyen mindig türelmes, motivált, szívesen és jól kommunikáló kollégák fogadják a látogatókat. Szerencsés fejlemény, hogy az utóbbi időben a főváros vezetése is megfelelő figyelmet fordít intézményünkre mint Budapest kulturális örökségének egyik letéteményesére, és segíti fejlesztési céljaink megvalósítását, mint pl. a tömörített raktárak kialakítását, illetve az elektronikus dokumentumok archiválását, amiben élen járunk a hasonló intézmények között. Remélem, hogy törekvéseink nyomán a levéltárat felkereső hivatásos és amatőr kutatók száma, amely örvendetesen emelkedett az utóbbi időben, és eléri az évi 3000 főt, még tovább fog nőni. Azon vagyunk, hogy őket és az internetes érdeklődőket is egyre jobban kiszolgálva teljesítsük vállalt feladatunkat, múltunk és jelenünk értékeinek őrzését és közrebocsátását. ● Függőpecsétes oklevél előkészítése digitalizálásra Beregszászon Dokumentumok konzerválása a beregszászi restaurátor műhelyben
