Budapest, 2017. (40. évfolyam)
9. szám, szeptember - Elek Lenke: ÖTVEN ÉVE - Búcsú a leszaladt szemektől
BUDAPEST 2017 szeptember 8 A szemfelszedés hungarikum. Olyannyira, hogy az alapgépen magyar műszerészek okosítottak – buheráltak? – ezt-azt, még akkor is, ha az első, erre alkalmas kis szerkentyűk állítólag svájci importból érkeztek, akárcsak a kötőgépek, valamilyen rejtélyes úton-módon. Amerikában nem is hallottak szemfelszedésről, bár Bécs egyik külvárosában talált valaki egy osztrák kolléganőt. A fogyasztói társadalmakban a – szegényebb – asszonyok legfeljebb megvarrták a lyukas harisnyát, de még inkább eldobták. Ezt a luxust nem engedhették meg a szocialista országbeli nők, hiszen nagyon nehezen jutottak hozzá a legendás ruhaneműhöz. Meg akkor nem volt divat semmit eldobni, inkább kijavították, amit lehetett. Pedig nem hallottak környezetvédelemről. A két világháború közötti, luxusnak számító valódi selyemharisnyáknak akkorra nyoma sem maradt – hová sodorta e drága, finom holmikat az ostrom vihara? Maradtak egy ideig a flór- és pamutharisnyák meg a durvább, vastag kreppek. A hatvanas években nylon harisnyát itthon ritkán lehetett kapni, a jobb darabokat kamionosoktól vették, kéz alatt. Meg kellett hát becsülni. Ezért javíttatták. Egy forint volt egy sor, akárcsak a 3,60-as kenyér, ez is nagyon sokáig, évekig tartotta magát. Főleg az üvegnylon járta akkor, ami nagyon kényes anyagnak bizonyult. Piacpénz is csurrant-cseppent E foglalkozásnak becsülete volt, hiszen otthon, a gyerekek, a háztartás mellett is lehetett űzni, amíg a kicsik az iskolapadban ültek vagy aludtak. Az anyáknak nem kellett eljárni hivatalba, irodába, a kész munkáért eljöttek a kuncsaftok. Mindez többnyire feketén zajlott. Jó jövedelemkiegészítésnek számított, kis klubok alakultak ki, egymást segítő női barátságok, traccsok, pletykák születtek. A nyugdíjas számára meg életet vitt ez a foglalatosság a magányos hétköznapokba, és egy kis piacpénz is csurrant-cseppent. Szemfelszedő kisiparosok, illetve műhelyek főleg nagyvárosokban működtek. Budapesten az áruházak találtattak ideális helyszínnek, hiszen itt sok ember megfordult. Különösen kedvelt volt a Corvin, a Flórián és a budai Skála. A legjobbak Búcsú a leszaladt szemektől Elek Lenke Újsághír: „Elhunyt az utolsó budapesti szemfelszedő.” Pici volt, kortalan és töpörödött. Magdika legalább olyan jól értett a harisnyák megreparálásához, mint a női kezek csinosításához és a lelkek ápolásához. Mindig akkorra készítettem össze a hibás harisnyákat, illetve később már harisnyanadrágokat, amikor fodrászhoz mentem. A fodrászüzlet egyik kis sarkában építette ki parányi birodalmát, olykor végzett is a munkával, ha éppen nem várt senki manikűrre. De leginkább hazavitte a nylongubancokat. ÖTVEN ÉVE forrás: FORTEPAN
