Budapest, 2017. (40. évfolyam)
8. szám, augusztus - Fodor Béla: Iparműkiállítás Pesten
BUDAPEST 2017 augusztus 11 Iparműkiállítás Pesten „... bemutassuk azt a kevés iparunkat, ami akkor volt” Fodor Béla 175 évvel ezelőtt, 1842. augusztus 25-én nyílt meg az első magyar Iparműkiállítás a pesti Duna-parton álló Redoute (a régi Vigadó) épületében. A kiállítás fő organizátora a börtönből 1840 májusában szabadult Kossuth Lajos volt. Kossuth a börtönben töltött három év alatt – celláját mintegy tanulószobává alakítva –, nem csak angolul tanult meg kiválóan, hanem jelentősen bővítette közgazdasági ismereteit is. Alaposan tanulmányozta Friedrich List osztrák közgazdász elmé letét, elfogadva annak egyik fő tételét, miszerint ipar és iparosítás nélkül egy nemzet csak „félkarú óriás” lehet, és a modern korban már nem elég csupán a mezőgazdasági termelésre támaszkodni. Ahogyan 1842-ben leszögezte: „politikai függetlenség industriális függetlenség nélkül nem egyéb, mint ábránd, s nem soká tartható öncsalás.” Az Iparegyesület megalakítása Az egyre népszerűbb reformpolitikus Kossuth előtt két út nyílt meg a politikai cselekvés terepén. Az egyik az újságírói pálya volt: a kormányzat maga ajánlotta fel a Pesti Hírlap szerkesztői posztját Kossuthnak, úgy vélvén, hogy így kordában tudja majd tartani működését. Másodiknak a társadalmi szerveződés útja kínálkozott. Mindkét út, legalábbis időlegesen, sikeresnek bizonyult. Ahogy Kossuth 1841 januárjában megkezdte a Pesti Hírlap szerkesztését, az újság a reformellenzék legfontosabb orgánuma lett. Sorra jelentek meg a kor legégetőbb gazdasági, társadalmi kérdéseit tárgyaló cikkek, melyeket maga a szerkesztő vagy elvbarátai írtak. Már az újság második számában megjelent Almási Balogh Pál tollá ból egy írás, melyben a honi ipar támogatása végett egy egyesület megalakítására tesz javaslatot. A javaslat mögött természetesen Kossuth tettvágya állt, és ő volt az is, aki bő egy éves szervező munkával létrehozta az egyesületet, valamint kidolgozta annak munkatervét és alapszabályát. Az Iparegyesület tényleges alakuló közgyűlése 1842. június 4–5-én zajlott le, ahol elnökké gróf Batthyány Lajos t választották, az aligazgató pedig Kossuth lett. A közgyűlés első ténykedése egy iparmű-kiállítás rendezésére való felszólítás volt. A kiállítás megszervezésére Kossuth vezetésével háromtagú albizottságot választottak, amely rögtön munkához látott. Az idő rendkívül rövid volt, ugyanis a kiállítást az augusztusi pesti országos vásár napjaira időzítették. A következő tíz hétben az albizottság és önkéntes munkatársai, figyelembe véve a korabeli közlekedési és postai viszonyokat, embert próbáló munkát végeztek. Újságokban feladott hirdetésekkel, egyedi meghívókkal keresték meg az iparosokat, biztatván őket a részvételre. A munkát még nehezítette, hogy Kossuth ágynak esett, régi májbaja kínozta, s hetekig Balatonfüredről irányította a munkálatokat. Kossuth Lajos
