Budapest, 2017. (40. évfolyam)

7. szám, július - Nagy Lea: Budapest-árral szemben, hátra - Gács János: Gordon Zsigmond ifjúsága

BUDAPEST 2017 július 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatáro­zó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első ma­gyarországi vetítéstől, vagy­is 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő so­rozatában, a magyar mű­vészet és művelődéstörténet fejezetei részeként jelenik meg. Reméljük, hogy olvasóink a könyv segítségével értőbb szem­mel, több tudással és nagyobb élvezettel nézik majd a ma­gyar filmművészet nagyszerű alkotásait. Ára: 3500 Ft GELENCSÉR GÁBOR: MAGYAR FILM 1.0 Holnap Kiadó Nyáry Krisztián tizennégy kul ­túrtörténeti miniesszéje a já­ték témakörében magyar írókról, művészekről, szeren­cselovagokról, valamint egy CD Kováts Kriszta dalaival, Fábri Péter dalszövegeivel. ,,Vannak észjátékok, amelye­ket a legnagyobb érzelmek mozgatnak.” (Nyáry Krisztián) Ára: 3490 Ft KOVÁTS KRISZTA – NYÁRY KRISZTIÁN: JÁTÉKOK ÉS SZERELMEK Corvina Kiadó SALY NOÉMI (SZERK.) GELLÉRTHEGY. BUDAPESTI KULTÚRTÖR­TÉNETI SÉTÁK III. Fekete Sas Kiadó Aki Budapesten romantikát keres, az biztosan erre veszi az irányt. De az is, aki külön­leges, a környéken csak itt élő növényeket szeretne lát­ni, és az is, akit a 20. század első felének villaépítészeti remekei vonzanak. E könyv sokrétű kultúrtörténeti sétát kínál; segít eligazodni a vá­rosrész misztikától és megle­petésektől sem mentes történetében. Fejezetei egy olyan világról számolnak be, amely együtt él a 21. századi Buda­pesttel, mégis őrzi a maga több évszázados titkait. Ára: 3500 Ft fordították a maguk javára. Nem valószínű, de talán nem is telje­sen lehetetlen, hogy a gazdasági válság által sújtott Budapesten is meges(het)tek ilyen történetek, hiszen ezeknek az a jellegzetessé­gük, hogy nem kerültek nyilvánosságra. Felvonulnak a könyvben a korabeli főváros jellegzetes alakjai. Közülük csak Tarján Vilmos t, a rendőrségi hírlapíróból (azaz a fő ­hős kollégájából) lett kávéháztulajdonost és a híres komikust, „a kis Rottot” említjük meg (Rott Sándor színész-színpadi szerző-ko ­mikus), akinek tréfáin két nemzedék nevette könnyesre magát. A kor valóságos szereplői közé illeszti be a szerző a könyv hőseit, akik között feltűnik például az idős Strasznoff Ignác , a századfordu ­ló leghíresebb magyar szélhámosa is, aki számos külföldi kalandja után talán valóban ismét Magyarországon élt, de aligha Budapes­ten, innen ugyanis ki volt tiltva. Az olvasó bejárhatja Gordon Zsigmonddal a kor híres vagy hírhedt helyszíneit, többek között az előbb említett Tarján Vilmos mindkét kávéházát, a világhírű New Yorkot és annak margitszigeti filiáléját is, de elvetődünk főhősünkkel tabáni kiskocsmákba, mellékutcai kávémérésekbe, főúri villába és még egy titkos „melegbárba” is. Érzékletes képet rajzol a szerző a körúti újságszerkesztőségek mindennapjairól, a számos jellegzetes újságcsináló szereplő mellett azt is bemutatva, miként használták ki maximálisan a gyors eszű újságírók az adott korszak kommunikációs lehetőségeit. A könyvet olvasva világosan kitűnik, hogy Kondor Vilmos igen nagy gondot fordított a korabeli térképek, menetrendek, műsorfü­zetek, napi- és hetilapok tanulmányozására, hogy hőse köré minél hitelesebb környezetet, atmoszférát teremtsen. Annál meglepőbb, hogy a zömében autentikusnak látszó szövegben mégis maradt né­hány apró, de a szerző érzékelhető pontossága miatt igen feltűnő hiba. Kissé alaposabb szerkesztői munkával ezek nyilván kiküszö­bölhetők lettek volna. Csak a legfontosabbakat említjük meg, nem azért, hogy elvegyük a leendő olvasók kedvét, hanem inkább egy joggal várható máso­dik kiadás előkészítésének segítésére. A mai Március 15. teret 1930-ban még Eskü térnek hívták, mai nevét csak 1948-ban kapta, a szabadságharc centenáriumára. A Rákóczi út és a Kiskörút kereszteződését sosem hívták térnek, s kü­lönösen nem Apor Vilmos térnek, hiszen Apor Vilmos ekkor még gyulai plébános volt, s csak másfél évtized múlva, győri püspök­ként halt mártírhalált. A Kossuth téren a parlamenttel szemben ekkor a Kúria állt, nem pedig a Néprajzi múzeum. A „kisföldalatti” és a „Közért” szavakat 1930-ban bizonyosan nem használta senki. A szállodai kifutófiú aligha örült volna, ha 1930-ban 5 krajcár bor­ravalót kap, hiszen akkor már 30 esztendeje a fillér volt az aprópénz. Az viszont nem hiba, hanem élvezetes írói játék, hogy az idős Strasznoff Esterházy Pétert idézi: „egy bizonyos szint felett nem süllyed az ember egy bizonyos szint alá”. Kondor Vilmos könyve a szó szoros értelmében letehetetlen, jó szívvel ajánlható mind a kalandos történetek, mind a régi Budapest élete iránt érdeklődő olvasók figyelmébe. ● Libri 2016, 607 old. kemény kötés 3399 Ft A KÖNYVFUGABOOKS AJÁNLATA Az ingyenes kulturális események java: WWW.BUDAPESTFREEEVENTS.COM

Next

/
Oldalképek
Tartalom