Budapest, 2017. (40. évfolyam)
7. szám, július - Horváth Júlia Borbála: Könyves herold
BUDAPEST 2017 július 27 feladat ez a szerkesztőség számára. Szerzők és támogató tagok vállalták, hogy a könyvnapokon kétórás váltásban kínálják a kiadványokat a látogatóknak. A kínálatból: Buza Péter : Bagolyröpte Pest felett; Szendrey Júlia nemzetsége; Siklóssy Lász ló: Repülőhíddal a Városligetbe; Főurak a monarchia kávéházból; Tábori bűnös Budapestje; Rexa Dezső : Beszélő utcák, pletykáló házak; Jókai Mór : Budapestnek emlékül; Legendák lovasa; Buza Péter: Az ismeretlen Lestyán; Zolnay Vilmos : Járom a pesti utcát; Tarján Vilmos : Bedeszkázott riporter című kötetek, stb.; na, meg a Budapest Plusz sorozat darabjai. A vendégek kíváncsian pörgetik az ajándékba kapott régi példányokat, néhányan kedvet kapnak új előfizetéshez. Családias a hangulat, a saját történetek belesimulnak a régi alapítók elképzelésébe; itt és most nem siet senki. A környező asztaloknál hasonló a hangulat, komótosan gyűlnek az órák. Kissé arrébb viszont nagy a sürgölődés, az érdeklődők körülzsongják a főasztalt. Tessék csak, gyertek, gyertek! Hosszú, izgága sor várakozik nagy türelemmel; lánghajú ifjú kezében toll, vagy kétszázszor leírta már ma, hogy szeretettel Barbinak, Andinak, Ramónának és persze Rolandnak is. A szomszédok irigykedve nézik a sikerszerzőt s lelkes közönségét; egy óra alatt több könyvet adott el, mint némelyek összesen az öt nap alatt. Mi lehet a siker titka? Fejtegetik a kortársak, és csapkolódnak a vélemények: már megint a könnyű műfaj. A fantasy, a szex, a krimi! Bezzeg, ha valaki komolyabban akar mondani valamit, az már nehéz dió! Ugyan, kérem, tessék utánam csinálni! Gondolhatja méltán az ifjú és kihúzza magát; a háttérben újabb csomagot vág fel a kereskedő. Jól van ez így! Ekképpen gördül tovább a délután, estére mécsesek gyúlnak, a fiatalok elhúznak dizsibe, hogy a könyvből szerzett tanácsokat tüstént próba alá vessék. Csendes beszélgetések és anekdotázások következnek a szülő+ korba érkezett vendégek körében. Tudod, hogy Iksz Ypszilon beteg? Vé pedig inkább elbujdosott, mert nem akart összesen három könyvet dedikálni a közel egy hét alatt. Zét viszont nem érdekli ez a felhajtás, a múlt hónapban újraházasodott, kihozta az új párját is. Rendkívül vonzó egy némber – vagyis nő, szóval ember... Helyben vagyunk tehát, végül minden korosztály ez utóbbi témakörnél köt ki; mindössze a klisé változik kissé. A könyvhetek mindenkori szervezői viszont méltán büszkék művükre: „A magyar irodalom és könyvkiadás egész Európában páratlan rendezvénye az Ünnepi Könyvhét. Nincs a kontinensen még egy olyan, a nemzeti kultúrára és az anyanyelvi irodalomra koncentráló, a szerzőket és az irodalmi műhelyeket népszerűsítő könyves rendezvény, amely alapítása óta folyamatosan megrendezésre kerül, s amely az ország minden számottevő városára kiterjed, s ahol az élő magyar irodalom szinte minden alkotója az ünnepi napokon dedikáló asztal mellé ül, s találkozik olvasóival.” Köszönjük, követjük, és viszontlátásra egy év múlva! ● Féja Géza és Veres Péter 1943 forrás: Fortepan forrás: Fortepan
