Budapest, 2017. (40. évfolyam)
7. szám, július - Kettős látás: művészet vagy dekoráció
BUDAPEST 2017 július 24 – LZS Az ötvenes években az absztrakció művészei a szovjetizálódással és a művészetben ezzel együtt járó szocreál térhódításával kiszorultak a hivatalos művészeti szcénából. A nonfiguratív, absztrakt festészet-szobrászat az 1960-as évek elejéig tiltott volt, de 1961–62-ben Magyarországon már volt egy „absztrakció vita”, utána, az 1970-es évek közepére pedig fokozatosan elfogadottá vált a geometrikus absztrakció. Adler az 1970-es, 80-as évektől több magyar művésszel, Fajó János sal, Nádler Istvánnal, Maurer Dórá val és Bak Imré vel is kapcsolatban állt. A középületek geometrikus – fém, kő, üveg, kerámia és zománc – plasztikáiban ebben az időszakban számos kiváló, értékes alkotás készült: Józsa Bálint, Kovács Ferenc, Hincz Gyula, Papp Oszkár, Farkas Ádám, Gádor István nevét említhetjük többek között. Ezek feldolgozása, összegyűjtése jelenleg is folyik. – Úgy látjuk, hogy ez a művészi kifejezési forma a kezdeti fellendülés után a nyolcvanas évek végétől kifulladt, elhalt. Mi ennek az oka? – BM Egy jó kezdeményezés volt 1954-től az ún. 2 ezrelékes törvény, mely szerint az épületre fordított költségből azt a bizonyos összeget köztéri-kültéri műalkotásra kellett fordítani. Sajnos ez a támogatási forma a rendszerváltás körül megszűnt, elhalt. – Valóban, ki mondja meg, hogy ez művészet vagy dekoráció? A művészi objektumok, dekorációk mellett simán elsétál a pesti polgár. Nem áll rá a szemünk, hogy mit tekintünk értéknek: például a Nyugati téri aluljáróban, az Ecseri úti metró megállóban, lakóházak homlokzatán, egyetemi aulában, egy hotel falán stb. Megszoktuk, vagy érdektelenek számunkra? – BM A hétköznapokban nem tudatosodik az emberekben, hogy az a valami műalkotás vagy művészi tárgy. Pláne, ha el van hanyagolva. A hazai panelépítészetben is benne volt a variabilitás lehetősége, de csak kevés panelkészletet alkalmaztunk. Ezek dekorálására is voltak érdekes kísérletek, például a pécsi tulipános házak. – Egy kiállítás két helyszínen látható szeptember közepéig, ez is novumnak számít. – BM A Kassák Múzeumban – Sasvári Edit és Juhász Anna kurátorok munká ja nyomán – Adler képzőművészeti tevékenységének a bemutatása alkalmat ad a hatvanas-hetvenes évek absztrakt Lantos Ferenc Frízelemek Pécsről az egykori DÉDÁSZ-épületről, 1970 Az acb Galéria jóvoltából A Köztérképpel közösen készített Budapest-térkép fotó: Varga-Somogyi Tibor
