Budapest, 2017. (40. évfolyam)
7. szám, július - Szántó András: Epizódok a főváros idegenforgalmából I.
BUDAPEST 2017 július 4 rendkívüli előnye volt a plakáttal szemben, hogy hazavihető, eltehető, barátnak átadható volt, sőt a hátoldalára a bemutatott tájakat részletesebben ismertető szöveget is nyomtathattak. Budapest környékéről például a következőket írták: „Alig van fővárosa a világnak, amelyhez az üdülésre és kirándulásra alkalmas hegyek és vizek oly közel lennének, mint Budapesthez. A budai hegyvidék, Pilis, Dunazug-hegység, Börzsöny és a gödöllői dombvidék teljesen körül ölelik a fővárost. Itt folyik a Duna folyam. Parti zátony-fürdők, szigetek, csónak sport, víg strandélet. A hegyvidék tele erdőségekkel. Nevezetesebb pontjain egymás után épülnek a menedékházak és turistaszállodák.” A képeslapokat természetesen több nyelven is kinyomtatták. A MÁV vezetői tehát akkor még úgy gondolták, hogy a bevételt az utasok számának növelésével lehet elérni, míg manapság sajnos a vonatszámok, vonalak csökkentésével, a spórolással akarnak nyereséget képezni. Turisztikai események, konferenciák Az első világháború után újraéledt a szakmai rendezvények, találkozók, konferenciák és ezáltal egy speciális turizmus korszaka is. A 19. század végén már nagyon sok ilyen vonzó rendezvény volt Budapesten is, a Természetvizsgálók, a Földrajzi szakemberek találkozóitól az 1896-os Millenniumi Kiállításig. A húszas években még jelentősebben felpezsdült Budapest idegenforgalma, mivel a jelentős szálloda-fejlesztések megfelelő elhelyezést és konferencia-helyszíneket biztosítottak. A számos alkalomból egyet emelünk ki, mert ez jól példázza nemcsak az átlagos utazók, hanem a vendéglátási szakma elismerését is Budapest iránt. 1926-ban ugyanis a Szállodások Nemzetközi Egyesülete itt rendezte éves közgyűlését. A nagyszabású szakmai találkozó a világ minden részébe elvitte jó hírünket azáltal, hogy a legelegánsabb szállodák (és szálloda-vállalatok) igazgatói megismerték Budapest vendégváró és „jóltartó” képességét. A programban a közgyűlésen kívül számos nagyszabású ebéd és vacsora, kirándulás, múzeum-látogatás szerepelt. A mindegyik résztvevőnek átadott mappában ország- és városismertető brosúrák és a programfüzetek szerepeltek öt nyelven. A program jelentőségének bemutatására idézem az egyik vezető szervező, Glück Frigyes magyar királyi kormányfőtaná csos (a Pannonia Szálloda tulajdonosa) köszönő levelének részletét, melyet dr. Petro vich Elek úrnak, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának írt az események után: „Őszinte hálával adózunk Méltóságodnak, hogy bennünket közgyűlésünk eredményes megrendezésében támogatni kegyes volt. Ez a hatékony erkölcsi támogatás valóban érdemes ügynek a felkarolása volt, mert ezzel a közgyűléssel sikerült a háborús évek miatt leomlott hidat újból létrehozni, amelyen keresztül a jövőben intenzívebben, s remélhetőleg mind kevesebb akadály leküzdésével dolgozhatunk polgári ideáljaink egyikéért, a szabad forgalomért.” Az eseményt a főváros vezetői is megfelelően méltányolták. Budapest Székesfőváros Tanácsa a résztvevők tiszteletére 1926. október 1-én díszvacsorát rendezett a Gellért Nagyszállóban. Mayer János ak kori földművelésügyi miniszter a Mezőgazdasági Múzeumban díszvacsorán látta vendégül a szállodásokat, Ripka Ferenc főpolgármester pedig az Állami Hidroplán kikötő a Dunán a Gellért Szálló előtt (fotó-képeslap, 1930-as évek) MÁV-plakát, Matyóföld (képeslap, 1929) MÁV-plakát, Hortobágy (képeslap, 1929)