Budapest, 2017. (40. évfolyam)
4. szám, április - Elek Lenke: ÖTVEN ÉVE - Gedeon néni, a nők bálványa
BUDAPEST 2017 április 22 Amióta a fránya elektromosság – no meg a vegyszerek – határozzák meg az életünket, megváltoztak a szépítkezési szokások és kellékek is. Köztudomású, hogy a nők a külcsínért minden szenvedést kibírnak. A harmincas-negyvenes évek amerikai és európai szépségiparában a gépek bizony csíptek, égettek, ráztak és gyötörtek. Mert igaz, hogy a kémiai anyagokkal kombinált, elektromos vezetékbe kötött meleg dauer jó sokáig birkagöndörré változtatta a nők haját, de meg kellett szenvedni érte. Sőt, ha nem találták el a vegyszer mennyiségét vagy az áram erősségét, oda lett az egész hajkorona. Magyarok mindenütt Szólíts csak nyugodtan Esztinek – mondta kedvesen a csodálatos Chanel-kosztümben és Cartier-ékszerekben pompázó törékeny, porcelán bőrű hölgy, Estée Lauder , amikor elfogódottan bemutatkoztam. Sok évtizede már annak, hogy a világ egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb üzletasszonya – és egyik leghíresebb kozmetikai márkája – megérkezett a Váci utca 12-be. Sokan akkor ébredtünk rá, honnan is a furcsa keresztnév – Estée – ami kimondva, amúgy magyarosan, Esztinek hangzik. 1908-ban Josephine Esther Mentzer ként látta meg a napvilágot New Yorkban, Queensben. Anyja, Rose Schotz Rosenthal francia katolikus csa ládból származott, magyar zsidó felmenőkkel. Édesanyját igazi magyar szépségnek írja le a Success Story című életrajzi könyvében. Csoda, hogy nem csaptak le eddig soha a forgatókönyvírók László Ernő élettörténeté re, akinek a szappanjai talán ma is a legnépszerűbbek az észak-amerikai kontinensen. A jóképű erdélyi fiatalember Budapesten lett bőrgyógyász. Arra törekedett, hogy a bőrhibákat eltüntesse, ne csak elfedje. Karrierjét két híresség sikeres kezelésével alapozta meg. A Habsburg-dinasztia tagja, Stefánia hercegnő, gyulladt, pattanásos arcbőre miatt már-már depresszióval küzdött. Másik híres betege korának ismert színésznője, Gomba szögi Frida volt, akinek arcán lövedék okozta seb éktelenkedett. A bőrgyógyász őt is sikeresen tudta kezelni, így visszatérhetett a színpadra. Az orvos pedig feleségül vette Frida testvérét, Irén t, aki a világot jelentő deszkák helyett férje jobbkeze lett. A budapesti Szervita téren nyílt meg az első hazai Tudományos Kozmetológiai Intézet, amelyben Európa elit köreiből származó hölgyek fordultak meg. Dr. László Ernő mindig részletes leírást kért a hozzá fordulóktól bőrük állapotát illetően. Ez lett később a híres Invisible Consultation kérdőív alapja, amely kategóriákba sorolta a bőrtípusokat. Az idő tájt ez óriási újdonság volt. 1939-ben, még idejében emigrált és hamarosan megnyitotta intézetét Manhattanben. A negyvenes évek elején Helena Rubinstein , az amerikai kozmetikai birodalom másik legnagyobb, zsidó-lengyel származású alakja kereste fel, hogy megvásárolja cégét, de László őt is visz szautasította, mert nem kívánta termékeit boltokban árusítani. A leggazdagabb amerikaiak jártak hozzá. A windsori herceg és hercegnő, Gloria Vanderbilt, Greta Garbo, Truman Capote, Jacqueline Kennedy Onassis. Ajánló kellett ahhoz, hogy valaki vásárolhasson nála, de csak bőranalízis és konzultáció után. Példa nélkül álló módon korlátozta vevői számát, 1954-ben például 25 ezerben. A német Rosa Graf kozmetikumok 1926-ban indultak világhódító útjukra, de termékeik csak a szalonban voltak kaphatók. Rosa 1971-ig önállóan vezette a céget, majd idős Gedeon néni, a nők bálványa Elek Lenke Talán már mióta a homo sapiens megjelent a Földön, hajunkat és az arcunkat szeretjük szebbé tenni. Az újabb korokban pedig megkülönböztetni másokétól, vagy éppen másolni a mindenkori trenddiktáló nőtársak kunsztjait. A középkorban és az újkor hajnalán ezt is a cselédségre bízták a tehetősebbek, Jane Austen regényeiben fél délelőttöket azzal töltenek a szolgálók, hogy csigássá varázsolják Elisabeth Bennet és testvérei fürtjeit, rózsaszirmokkal dörzsöljék hamvassá és illatossá az arcbőrt, a sipákoló mamának pedig papírszalagocskákra tekerik éjjelre a haját. ÖTVEN ÉVE
