Budapest, 2016. (39. évfolyam)
12. szám, december - Balla Zsófia: Szegények karácsonya - Csontó Sándor: ÁRAMVONAL, FŰRÉSZFOG, CIKK-CAKK / A MODERNIZMUS MEGSZÉPÍTÉSE
BUDAPEST 2016 december 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Anton Aulinger hivatása a legkevésbé sem hagyományos: utazó legendagyűjtőként telnek mindennapjai. Útitársai lesznek a segítségére, hogy megszerezze a célul kitűzött különleges, érdekes vagy meghökkentő történeteket, melyek régmúlt korok világát idézik. A történet végén az is kiderül, sikerül-e Antonnak összegyűjteni és dobozba zárni a különböző évszázadok ismeretlen legendáit: a repülés korának szereplőit, a bányavirágokat vagy éppen a mechanikus embert. Ára: 2900 Ft Karácsonyig minden fél áron a Holnap Kiadónál! Budapest Főváros Levéltára a legfontosabb korabeli városi dokumentumnak tekintett tanácsülési jegyzőkönyvekből ezt megelőzően két kötetet adott ki: az egyik az 1699−1703, a másik az 1704−1707 közötti időszakot öleli fel. A most megjelent kötettel immár a 18. század bonyolult és mozgalmas eseményekkel teli teljes első évtizedének legfontosabb városi forráscsoportja vált elérhetővé. Ára: 3900 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltára titkárságán (1139 Budapest, Teve u. 3–5.) FEKETE GÁBOR – DÉS MIHÁLY: BUDAPEST, HA LESZÁLL AZ EST Corvina Kiadó FODOR VERONIKA: LEGENDÁK A PANNÓNIA GŐZHAJÓ FEDÉLZETÉRŐL Holnap Kiadó GÉRA ELEONÓRA ERZSÉBET: BUDA VÁROS TANÁCSÜLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI, 1708−1710 Budapest Főváros Levéltára Fekete Gábor fölfedezett valamit, amit így, legalábbis ennek a városnak a vonatkozásában, még senki se dokumentált. Nehéz olyan helybeli fotóművészt elképzelni, aki ennyire elfogulatlanul csodálkozna rá a pesti tájra, mint ahogy azt Fekete Gábor teszi. Nincs benne se előítélet, se pedig hátsó szándék. Egyáltalában nem szépít, de nem is kéjeleg a csúfságokban. Nem befolyásolják a közismert klisék, komplexusok, közhelyek. Fölfedez, örül, meglepődik. Úgy fényképez, mintha tényleg először látná ezt a várost. Ára: 5990 Ft az alkalmazott grafikára, a divatra, persze a festészet-szobrászat-építészet szentháromságán túl. Bútoraival, tárgyaival beköszönt a nappalikba, kihatott a szabadidős tevékenységekre (színházak, mozik, éttermek), a sorozatgyártással a hétköznapi használati eszközökre. A témával kapcsolatos első hazai kiállítást csak 1985-ben rendezték meg az Iparművészeti Múzeumban, legutóbb, négy éve pedig a modernista lakásművészetet vették górcső alá ugyanitt. A kötet publikálásáig elképzelni sem tudtuk, hogy mennyire gazdagon jelennek meg az art deco építészeti (és társművészeti) elemek Magyarországon. Bolla Zoltán – eredeti szakmáját tekintve grafikus – grandiózus munkájáról évekkel ezelőtt ízelítőt kaphattunk, amikor internetes képadatbázisát feltöltötte, és az anyag egy részét ingyenesen letölthetővé tette. Idén tavasszal megszületett az e-könyv változat, és most a nyomtatott verzió, amelyben a könyvterv, a tipográfia, a tördelés és a fotók döntő többsége is a szerzőt dicséri. A lelkes fotós és építészettörténet-kutató legalább háromszor autózta körbe az egész országot, hogy mindent kiderítsen egy házról, a tervezőjéről és hogy a legjobb fényképfelvételt tudja elkészíteni az adott témáról. A saját idejéből, a saját költségén. Nekünk, magyaroknak nem voltak emblematikus, kifejezetten art deco stílusban alkotó művészeink, mégis sokan hoztak létre maradandót, nem csak az ország határain belül, hanem szerte a nagyvilágban. Az ismert nevek közül a számos műfajban nagyot alkotó Lajta Béla és Kozma Lajos , a Vágó, Löffler vagy a Román fivérek éppúgy szerepelnek a könyvben, mint a neoba rokk épületeiről elhíresült Wälder Gyula , valamint Györgyi Dénes, Vidor Emil és Medgyaszay István . Kutatásainak eredményeképpen viszont olyanok is reflektorfénybe kerültek, akikről eddig szinte soha nem hallottunk. Csak ámulni tudunk Czillér Antal, Csanak József, Sajó István, Porgesz József, Ginczler Herman stb. építészek vagy „csak” építőmesterek csodaszép – nem ritkán a nyugati alkotókhoz is mérhető –, izgalmas munkáin. A hatalmas mennyiségű bérháznak és középületnek köszönhetően Budapest a főszereplő. De a könyv talán legnagyobb érdeme, hogy beemeli a vidéki Magyarország településeinek szebbnél szebb házait (közintézményeket, ipari létesítményeket, templomokat is) Karcagtól Szombathelyig, Balassagyarmattól Pécsig. A rendkívül széles merítésben olyan jellemző stílusjegyekre is felhívja a figyelmet, amit még az avatott szem sem lát meg: bejárati ajtók és kerítések rácsai, korlátok és lámpatestek, zárt erkélyek, kapubélletek, homlokzati frízek, szobrok és kiemelt, hozzátett, rábiggyesztett díszek. De korántsem vesz el a részletekben, mert az adott művészek életművén belül csak arra fókuszál, hogy mit alkottak az art deco stíluson belül. Bolla odáig merészkedik, hogy a bajai, hódmezővásárhelyi vagy szolnoki példákra párizsi, berlini vagy hamburgi fényképes analógiákat idéz, mert szerinte egyes épületek bármelyik New York-i utcasarkon megállnák a helyüket. Tiszteletreméltó szívóssága és alapossága mellé sokszor a szerencse is társult. Például, amikor egy kolléganőnek arról panaszkodott, hogy nem talál több anyagot Sajó építészről (a most lebontott debreceni stadion tervezője), kiderült, hogy a hölgy a rokona. Így derült fény a debreceni mester floridai, New York-i és miamii tevékenységének fontos, eddig nem ismert részleteire. A szerző külön kiemeli Ferkai András és Gerle János munkásságát és jelentős segítségét. (Tegyük hozzá Vadas József ét is.) A végeredmény szép és áttekinthető lett, valódi hasznos olvasmány, a legátfogóbb munka a stílus hazai képviselőiről, amit újra-meg újra leemelünk a polcról. Mint a cím is jelzi, ez az első kötet, a következő egy év múlva várható. Abban a társművészetek – a tipográfia, a reklámanyagok, díszlet- és jelmeztervek, iparművészeti alkotások – játsszák majd a főszerepet. ● Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet Ariton Kft. 2016. 272 oldal, puha kötés + védőborító, kivehető budapesti térképmelléklettel 7990,-Ft
